Normális, hogy bűntudatom van?

Pár hete ismerkedtem egy pasival, de ő már szinte az első pillanatban állandóan azt mondogatta, hogy így-úgy-amúgy szeret(azt is mondta, hogy életében másodjára szerelmes). Én inkább csak barátként kedveltem.

Ami igazából probléma a kapcsolatunkban, hogy egy közeli rokonommal kavart előttem.

Már a legelején is mondtam neki, hogy nekem ez nem megy, de aztán gondoltam adok egy esélyt. Az elmúlt két hétben viszont rájöttem arra, hogy ez így semmiféleképp nem fog működni. Egyszer még bunkón is megmondtam neki, de akkor meg megsértődött, pedig az elején szépen is elmondtam neki, abból meg nem értett.

Ma megint elmondtam neki a véleményem, hogy ezt a kapcsolatot felejtse el(kicsit bunkóbban megint, hogy megértse).

Miután meg elment akkor meg pocsékul éreztem magam hiába érzem, hogy jól döntöttem.