Egy nő számára imponál, ha egy férfit sírni lát?

Az, hogy megkönnyezel valamit, mert meghatódsz nem egyenlő a sírással! Ki a szar bőg szó szerint örömében?!

10-es voltam

Ha egy férfi örömében fakad sírva vagy bánatában az egyáltalán nem szégyen mert ezzel kimutatja hogy őszinte érzései vannak.

Én azt sosem tűröm még lányoktól sem ha valaki hisztiből sír, az nálam nagyon nem elfogadható dolog még lányoktól sem tűröm el, még a legjobb barátnőmtől sem fogadtam ezt el amikor azért kezdett el sírni mert akkor nem akartam vele strandra menni.

De az én barátom nagyon érzékeny ember, sokszor csak könnyezni kezd, nem sír igazán ezzel nincs is baj. De az én barátom picit különleges eset mert előttem egy barátnője sem volt, túlsúlyos volt szegénykém és egyszerűen nem ment neki a csajozás, ami miatt olyan szinten lement az önbizalma hogy már az egyszerű ismerkedés leszólítás sem ment neki, egy nyitott követlen emberből zárkózott, visszahúzódó ember lett. A barátom elkezdett fogyózni és edzeni, 2 év alatt nagyon kikupálódott láttam róla képeket akkor amikor kövér volt és minden hónapban csinált magáról képeket hogy hogyan változik meg. Nagyon megdöbbentem mert éppen hogy csak egy kis pocakja van pedig nagyon nagy volt ám neki előtte és izmos, az arca szinte teljesen átalakult, csak azért hiszem el hogy valóban ő az mert van egy jó ismertető jegye a nyakánál egy régi baleset következménye ami picit az arcára is ráment. De lényegében amikor átalakult és jobban öltözködött meg ugye új munkahelyet talált akkor ismerkedtünk meg, elkezdtünk randizni, és elsőre azt hittem olyan pasi akinek már voltak korábban kapcsolatai meg egy átlagos bulizós élete, de nem, nem olyan volt. Meglepett a dolog amikor megkértem meséljen picit a múltjáról és teljesen meglepődtem mert én nem ilyennek gondoltam.

Bár tetszett a dolog mert én sem vagyok az a nagy bulizós én havonta 1-2 alkalommal ha kimozdulok de akkor is vagy a barátnőmhöz megyek be és ott összegyűlünk egy páran, vagy egy közeli kis kávézóba ugrunk be, nekem ennyi elég is én nekem másik nagy szenvedélyem az aerobik amit még 25 éves létemre is élvezettel csinálom.

De ugye a barátom nagyon vágyott már egy kapcsolatra, nagyon várta a randikat, hihetetlen lelkes volt, bár picit bénácska is volt mert nagyon izgult szegénykém az első csók is olyan félősen indult de hamar belejött :D

Akkor jöttünk össze és picit megkönnyezte a dolgot közbe fülig ért a szája mert annyira örült nekem, én is örültem neki mert akkor már nagyjából tudtam hogy ő tényleg vágyott erre már évek óta és teljesült a vágya, én akkor jól magamhoz szorítottam, picit sírt azért mert hallottam a szipogását, meg hát én is megkönnyeztem :)

Na ez volt az egyik, ugye utána nem igazán volt ilyen az első szexuális élményének is nagyon örült akkor is átöleltem de nem sírta el magát de tudtam hogy nagyon örült.

Viszont már 2 éve vagyunk együtt, és úgy 3 hónapja nagyon csúnyán összevesztünk és akkor én azt mondtam neki idegességemben hogy szakítok vele. Ő akkor azonnal el is ment, pár napig nem is hallottam felőle semmit. Aztán egyszer csak váratlanul beállított hozzám egy csokor virággal és szó szerint könyörgött azért hogy beszéljük mg, mert nagyon szeret és nem akar elveszíteni. Én akkor meglepődtem mert csak idegességből mondtam hogy szakítok vele nem gondoltam komolyan meg nem is beszéltük úgy át. Én akkor mondtam hogy egyáltalán nem akarok vele szakítani mert szeretem őt és én sem akarom elveszíteni. Akkor a barátom annyira megkönnyebbült és olyan szinten elkezdett örülni annak hogy nem szakítottunk hogy örömébe akkor nagyon elsírta magát. Az nekem elég furcsa volt de jól magamhoz szorítottam és vigasztaltam őt hogy ne sírjon és nyugodjon meg, utána mondta hogy nagyon félt azóta amióta elment hogy vége meg mi lesz vele meg ő ezt hogy fogja túl élni, na akkor meg én bőgtem el nagyon magam, mert ezzel nekem azt bizonyította be hogy mindennél jobban szeret engem és velem akarja leélni az életét. Én meg ettől annyira meghatódtam hogy már együtt sírtunk szinte mert egyszerűen szeretjük egymást.