Szerintetek tényleg hasonló anyagi körülményekkel célszerű rendelkeznie egy párnak?

Végigolvastam a válaszokat, érdekesek voltak. Azért a 3-as válaszadó ugyan nagyon nyersen fogalmazott, de lehet valami a mondandójában. Különösen annak fényében, hogy te kérdező olyan heves kirohanással reagáltál rá. Az ember általában akkor szokott így viselkedni, ha rátapintanak a gyengéjére. Az egyetemi éveik alatt azért ezek a párválasztási korban levő emberek közül sokan kiválasztják a leendő párjukat, nem kevesen már családosak is, mire végeznek. Nem tudhatod, hogy ez a 3-as válaszoló maga esetleg nem többdiplomás, netán tudományos fokozattal bíró, az emberi lélek terén is sok tapasztalattal rendelkező személy-e, mégis szinte alpári kioktatást kapott tőled válaszodban. A jelen társadalmi családmodell ugyan jelentősen különbözik, akár a 20-30 évvel ezelőttitől is, de tény, hogy a férfiak nagyon érzékenyek ebben az elanyagiasodott világban is, ami saját "vezérbikaságukat" illeti. Közhely, de tény, hogy egy szakma, foglalkozás, végzettség társadalmi elismertsége nem azonos a pénzben kifejezett elismertséggel. Márpedig miben fejeződik ki ma egy ember értéke ? Ma is a pénzben, amit megkap, megszerez. Erre mondta annak idején egy táppénzes papírért pénzt ajánló "beteg" a háziorvosának: ..nézze doktor úr, magánál van a tudás, nálam a pénz.... Régebben, amikor szinte minden téren a férfiak voltak szakképzettek, ők kerültek vezető beosztásba, ők kapták a nagyobb pénzt, akkor egyértelmű volt a hierarchia, hiszen pénz beszél, kutya ugat. De ma, amikor már tanultabbak a nők, mint a férfiak, emiatt a társadalmi ranglétrán is feljebb vannak, akkor hogyan lehet egy párkapcsolatban mégis biztosítani, hogy a kevesebbet kereső "erős" férfi gyámolítsa a "gyenge" nőt ? Valószínútlen, hogy a férfiak fognak mindezek hatására mégis csak egyetemi diplomát szerezni és esetleg így több pénzt keresni, de hát akkor mi a megoldás ? Én úgy látom, hogy bizony az, ha a nők állnak hozzá máshogy a dolgokhoz. Ez pedig nagyon nehéz és sokszor elégé felemás. Az anyagiak terén az ilyen "megbillent" kapcsolatban a férfi kitartottnak érzi magát, ami a önbecsülését rongálja. A nőnek nagyon intelligensnek, beleérzőnek kell lennie ahhoz, hogy mindezt feledtesse a férfival.

13-as én már pont ebbe fáradtam bele. Engem arra neveltek, hogy legyek önálló, a tanuljak, fejjel gondolkozzak és értékeket őrizzek. Ehhez képest aztá látom hogy az üresfejű cicababák a nyerők, vagy ha teszem azt esze lenne is nem használja hanem teszi-veszi magát acsaj a pasinak azt többre értékelik mitha valaki olvasott vagy tájékozott. Egyszerűen fáj és rossz, hogy amitért kűzdöttem (most a dr.-címet vegyük ki az szerintem nem jogos max szakvizsga után járhatna, de azért marha sokat kellett tanulni az 5 év a alatt az egyetemen hoyg az utána következő 3 év "gyakorlatot" ne is mondjam) tehát amiért dolgoztam, időnként diákmelóval kiegészítve, közösségi tevékenységekkel, kutatással úgy hogy végig a sportegyesületem versenyzője is voltam az a pasik nagy részének negatívum és én túl ilyen vagyok meg olyan. Komolyan el kellen játszanom a "gyenge" nőt, aki nem túl okos és nem is talpraesett hogy valaki férfinek érezhesse magát mellettem? Nem tehetek róla hogy a vadászat jobban vonz mint a divat, én vagyok rosszúl összerakva vagy az átlag pasik önérzete túl nagy? Esetleg mindkettő?