Bonyolult helyzet! Hogyan csináljam?

Szóval a sztori. Rendkívül kellemetlen, hogy már itt fordulok segítségért, de a közeli ismerőseim nem értenék meg. Tehát, én nagyon sokat önkénteskedem, és tavaly nyáron Pesten láttam egy srácot, és az egész rendezvény alatt csak nézegettük egymást, mosolyogtunk, de aztán ennyi volt, nyugtáztam, hogy mindegy, mert úgyis hazarepül, és soha többé nem látom. Idén megint önkéntes voltam Franciaországban, és mikor belépett az ajtón, el sem tudom mondani mennyire dobogott a szívem, de arra gondoltam, hogy mindegy, mert úgyis elfelejtette. De aztán mikor odajött a pulthoz, annyit mondott, hogy annyira de annyira örül, hogy itt vagyok, és emlékszik rám. Majd a hét folyamán csak úgy el-el beszélgettünk, és mindig nagyon aranyos volt, aztán úgy döntöttem lelesem a nevét az akkreditációs kártyájáról, és bejelölöm fb-n. Na így is volt, és én csak egy sima visszaigazolásra számítottam, de akkor idejött, és azt mondta, hogy olyan jó, hogy végre megismerhet, és hogy merek lépni. Néztük az asszókat, aztán átkarolt, meg kérdezte, hogy mit csinálunk este, és én is, h ők mit. Majd abban maradtunk, hogy majd informál fb-n, hogy hol lesz a csapat. Az ölelés után még egy utolsót kacsintott, és elment. Aztán este, egész nap wifi közelben voltunk, h majd ír, de nem írt, másnap sem láttam már. Írtam neki, h hazamentek-e, és annyit mondott, h igen, vége volt a versenynek, tegnap lemerült a telója, de a dómnál voltak végig, meg hogy a végén mi mit csináltunk, és hogy nagyon nagyon sajnálja, hogy ezt így elrontotta. Majd írtam neki, h semmi gond,nem akarok rosszban lenni vele. Na és erre már nem válaszolt. Most viszont úgy alakul a helyzet, hogy egy hétre Milánóba repülök, ahol ő él, és azon gondolkodtam, h esetleg megkérdezhetném, h lenne-e kedve összefutni, ha már ilyen rosszul indult, vagy csak valahogy a tudtára adni, hogy hé itt vagyok.

Szerintetek?