Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek van jövője egy ilyen kapcsolatnak?
Én 22L vagyok, ő 30F. Alig egy hónapja vagyunk együtt, de még márciusban találkoztunk egyszer, mióta kitalálta, hogy szerelmes belém és meg szeretne ismerni, azóta többször.
Ahogy megismerkedtünk az leginkább egy brazil szappanoperára hasonlít, tele bonyodalmakkal stb. Bővebben inkább nem mesélnék róla.
Állítólag ő szerelmes belém(legalábbis percenként mondja, hogy szeretlek). Nálam nincs rózsaszín köd, hiába nincs különösebb akadály/probléma(kivéve a megismerkedésünk-ez viszont nagy problémát jelent nekem) a kapcsolatunkban. Én inkább csak tisztelem őt, max úgy szeretem, mint a szülőmet, de nem szerelemből.
Másrészt amiért ragaszkodik hozzám, az az,hogy jó páros lennénk. Vele én tudnám megtanulni milyen egy normális kapcsolat, én meg meg tudnám tanítani arra, hogy vannak fontosabb dolgok az életben mint a munka(amúgy napi 15-6 órákat képes dolgozni, ha egyedül van).
Elég bonyolult..de ha nincs semmi halovány érzésed se iránta akkor minek jártok?
Am nem hiszem h akkor van jövőtök..ha te is így érzed ne hülyítsd tovább szegényt.
Bár a te döntésed, szerintem 22 évesen nem kell megállapodnod egy olyan kapcsolatban, ahol nincsen szerelem. Neked miért ne lenne jogod megtapasztalni a rózsaszínködös, mindent megélős kapcsolatot? Főleg úgy, hogy vannak dolgok, ami már így is bonyolult. Ezt nem azért írom, mert szerintem tiplizni kell, ha bármi rossz jön, bőven elég kijutott errefelé is a rosszból, meg a szappanoperából, de azért mert szerettem a páromat vele maradtam. Nem sajnálatból, meg egyebekből, hanem mert tudtam, hogy a legjobb csak ezután jön.
Te érzed ezt? Hogy minden odaadásoddal vele tudnál lenni? Mert ha nem, akkor nem szép őt álltatni, főleg ha ő nagyon szerelmes. Úgyhogy szerintem ennek így nincsen jövője, magadat, és őt se hozd ilyen helyzetbe. Egy hónap után sokkal könnyebb lezárni, mint évek utáni folyamatos megalkuvás után. Fiatal vagy, és ott marad majd a mi lett volna ha?
Ennek adtál egy lövést, nem jól sült el, az nem bűn ha felismered, hogy hibáztál, az viszont már baj, ha nem változtatsz!
Igazából "belekényszerítettek" ebbe a kapcsolatba, mint régen amikor előre eldöntötték ki kivel fog házasodni.
Csak épp az én véleményem nem érdekelt senkit. Alapból én is tartózkodom ettől a kapcsolattól. Próbálom valahogy elfogadni a helyzetet, de én olyan vagyok, hogy ha valamit zsigerből nem akarok, akkor azon a jóisten se fog változtatni.
Én még decemberben találkoztam egy fiúval. Első randin elmondta, hogy ő mennyire szerelmes belém és mikor látta a reakciómat, akkor meg majdnem elsírta magát, hogy most én miért nem szeretem őt úgy. Hát, hmmm. Nem lett egy hosszantartó ismerkedés, még a kapcsolatig se jutottunk el. Folyton traktált,hogy így szeret meg úgy szeret + egy kis sértődős nyafogás.
Én azt tudom tanácsolni, hogy extra gyorsan szabadulj meg a pasitól. Nekem legalábbis az lenne az érzésem, hogy bárkinek ezt mondaná, teljesen mindegy ki az, csak legyen már valaki.
a másik része a dolognak, ami miatt van némi konfliktus is köztünk, hogy én szeretnék albérletbe költözni.
Ő azt mondja, hogy bírjak még ki pár hónapot otthon aztán ha úgy van odaköltözhetnék hozzá. szerinte az albérlet pénzkidobás.
Ez azért is gáz, mert ő budapest keleti határában lakik, majdnem a reptérnél, én meg észak budára járok dolgozni. min. másfél óra lenne az út és legalább fél órával korábban kéne kelnem, ami heti szinten 2,5 óra alvást venne el tőlem. sokszor még alapból is nehezen kelek fel, pedig én otthonról szűk 1 óra alatt érek be dolgozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!