Szeretem! :- ( Mit csináljak?

Férjnél vagyok 15 éve. Kiegyensúlyozott a házasságom, jó a kapcsolatom a férjemmel, de már nem lobog a láng, olyan nagyon nem is lobogott soha.

Van egy jóbarátom, akit évek óta ismerek. Felesége van neki is tizenéve, látszatra rendben van az ő házasságuk is, de vannak feszültségek, amiket néha nyomon lehet érni.

Szóval jóbarátok vagyunk, évekkel ezelőtt munkatársak is voltunk, akkor ismerkedtünk össze. Azóta már más-más cégnél dolgozunk, de a jó kapcsolat megmaradt, ha találkozunk, elbeszélgetünk, és az interneten is szoktunk üzenetet váltani.

Hétről hétre, napról napra fontosabb nekem, úgy érzem, beleszerettem. :-(( Szerintem én sem vagyok közömbös a számára, látom a szeme csillogásán, hallom a hangja csengésén, és érzem a kedves, figyelmes viselkedésén.

A világon semmi nem történt köztünk!!! Szimpla baráti beszélgetéseink vannak, még csak flört sincs, esetleg csak viccelődések, de semmi kacérkodás vagy utalgatás, "felkérés táncra", semmi ilyesmi. Viszont nagyon egy hullámhosszon vagyunk, és amikor a közelemben van és beszélgetünk, teljesen "elmerülök" benne, kellemes melegség jár át, jó vele lenni, jó lenne hosszúra nyújtani olyankor az időt.

Nem szeretném felrúgni a házasságom, mert hiába van bennem ez az érzés iránta, azért kötődöm a férjemhez, együtt építettük fel az életünket, és együtt tervezzük a jövőt is, és természetesen az ő házasságát is tiszteletben tartom. De ez az érzés most itt van bennem, és egyszerre jó, egyszerre fáj. Nem tudom, hogyan hessegessem el. Vagy lehet, nem is kell elhessegetni, hanem megélni, és örülni annak, ami adatott?! Ami végül is nem sok.

Nem tudom, mit tegyek.