Nektek volt már kisebbségi komplexusotok a barátotok/barátnőtök (vagy -jelöltek) volt párjai miatt?

Valamennyi barátnőjelölt volt párjait megnéztem az évek során (régebben Iwiwen, MyVipen, most FB-on), és teljesen meg vagyok döbbenve amiatt, hogy milyen jó kiállású, menő pasijaik voltak kivétel nélkül mindegyiknek. Ebből következően - a férfi logikának hála - azonnal agyalni kezdek, s felteszem magamnak a kérdést, hogy ha ennek a lánynak ilyen sármos, férfias, jóvágású pasijai voltak, akkor majd pont én tudnám neki megadni azt, amit az a férfi nem? Röhögök egyet magamon, és annyit mondok magamnak: "ennél a lánynál meg se próbálkozz".

A mostani példám kapcsán írtam ki a kérdést, mert megint belebotlottam egy helyes lányba (akiről egyébként nem tudom, hogy őt érdeklem-e), de nem is próbálkozok nála gyávaságból még egy tök ártatlan "szia"-val sem, ugyanis érdeklődtem róla a közös ismerőseinknél, majd FB, egy kis kutatás és újból teljes nálam a lefagyás, ugyanis olyan két férfival volt eddig komoly kapcsolatban, akinél gyakorlatilag esélyem sincs. Az egyik sikeres ifjú üzletember, a másiknak meg valami menő vendéglője van.

Így az esélytelenségbe való belenyugvással a fejemben durcáskodok még pár hétig, és őt is úgy el fogom felejteni, mint életem során az összes lehetőséget.

(Annyival szeretném még kiegészíteni, hogy nem cicababa lányokról van szó. Olyan lányok voltak ők, akik úgymond elvesznek az utcán a többi lány között, tehát elragadó, de mégis szolid megjelenésűek, akikre felkapja fejét az ember.)