Szerintetek miért nem érdeklem a barátnőmet?

A lényeg az, hogy akármit akarok mondani/mutatni neki, azonnal feszült lesz, forgatja a szemét. "Na mondjad, de haladj". Kb. ilyen stílusban. Így meg kinek van kedve bármit is mutatni neki. Főleg hogy amikor megmutatom, egyből lehordja az egészet, meg hogy nehogy erre dobjak ki pénzt, minek ez neked stb.

Ez azért is furcsa, mert én épp ellenkezőleg reagálok az ő dolgaira. Neki is vannak hobbijai, hóbortjai, van, ami költséges is, mégse pörgök a pénzen, hogy "ezt a szärt akarod megveni? normális vagy? minek az neked?". És mindg érdekel amit mutat nekem, mindössze csak azért, mert...miért ne érdekelne? Ő ezeket szereti, én meg megnézem. Sose mondtam még rosszat, meg sose vettem el a kedvét semmitől, igazából ok nélkül, mert ez az ő dolga, ő szereti ezeket, én miért lennék ok nélkül egy s**gfej?

A múltkor már azt hittem megbeszéltük ezt, jópár veszekedés után, de most megint előjött. A legutóbbi este egy ruhaboltban volt, tiszta idegbeteg lett, amikor én kezdtem el ruhákat nézegetni, és a végén kiment az üzletből. Most pl. mutattam neki egy gitárt az interneten, hogy tetszik nekem, de még nem is mondtam semmit, már így reagált, ahogy fentebb írtam. És igazából k**vára zavaró, hogy szinte nem mondhatok semmit, amit gondolok, vagy ami tetszik, mert idegebeteg lesz?

Persze összevesztünk, és ilyenkor én vagyok az "agesszív pasi", aki csúnyán beszél a barátnőjével, ok nélkül.

Egyébként arra lehetne gondolni, hogy nem szeret, de ez nem igaz, mert tudom hogy igen, szóval valami más ok lehet, de mi? Nem normális állapot, hogy igazából nem mondhatok semmit, mert türelmeten és ideges lesz, csak róla lehet szó, ha meg mondom, összeveszünk.