Fiúk! Csak én vagyok olyan, ha szkít velem a barátnőm, akkor nem lacafacázok, hanem összejövök két nap múlva egy kásikkal? :D

utolsó mond valamit...

Nekem ugyan egy egy szakítás után nem jött soha össze azonnal, mindig beletelt 1-2 hónapba, míg lett új pasi....de ismerkedni kb azonnal elkezdtem, és tényleg jobb volt így, mint vinnyogni otthon a sarokban.:)

Nem tudom miért buli sírni valakiért aki bántott, elhagyott, mint keresni mást...

#10, pontosan azt írtad le, hogy kell a kapcsolataidat felületesen megélni. Nem arra szeretnélek bíztatni, hogy hónapokig szenvedj, tudom hogy a fájdalom az fájdalmas. De tényleg az a legjobb, ha megtagadod magadtól ezeket a nagyon is emberi érzéseket? Attól lesz neked jobb, ha semmibe veszel egy komoly kapcsolatot és megpróbálsz úgy tekinteni rá, mint aminek semmi súlya, semmi befolyása az életedre és a lelkivilágodra? Szerintem ez felelőtlen hozzáállás, és nincs benne tisztelet az iránt a lány iránt, aki elvileg fontos volt neked, de az iránt sem, akivel összekavarsz, mivel a gyors felejtés eszközévé válik.

Nem kell eljátszani a mártírt, de érdemes időt adni magadnak, hogy ne alacsonyodj le egy érzések nélküli ösztönlény szintjére.

12:

Igen jobb, mert jobban szeretek boldog lenni, mint szomorú szardarab.

"De tényleg az a legjobb, ha megtagadod magadtól ezeket a nagyon is emberi érzéseket?"

Igen.

"Attól lesz neked jobb, ha semmibe veszel egy komoly kapcsolatot és megpróbálsz úgy tekinteni rá, mint aminek semmi súlya, semmi befolyása az életedre és a lelkivilágodra?"

Igen. Ráadásul a szakítás után pont, hogy nem is tűnik olyan komolynak az a komoly kapcsolat. Különben nem lett volna belőle szakítás. Ez később megint átértékelődhet, de ott helyben én így látom.

"nincs benne tisztelet az iránt a lány iránt, aki elvileg fontos volt neked"

Ne is legyen! Kit tisztelsz jobban? Önmagadat, vagy egy másik embert? Én jobban tisztelem önmagamat ahhoz, hogy ne okozzak magamnak fájdalmat, illetve minél kevesebbet. Szerintem az nem tiszteli magát, aki inkább mások elvárásainak akar megfelelni, mint a saját magáéinak.

"az iránt sem, akivel összekavarsz"

Te mióta tisztelsz olyan embereket, akikkel kalandod volt? Ráadásul a tiszteletet elég egyoldalúan fogalmazod meg. Mintha az csak úgy mindenkinek járna ingyen, feltételek nélkül. Szerintem a tiszteletet ki kell érdemelni.

"alacsonyodj le egy érzések nélküli ösztönlény szintjére"

Voltak már kalandjaid az életben egyébként? Csak úgy? Mert szexelni akartál? Volt már hogy nem azért ettél egy ételt, mert éhes voltál, hanem mert vágytál az ízére? Azért ittál valamit, mert a szomjoltás helyett csak vágytál rá? Létfenntartási ösztönök (evés, ivás, lélegzés) és a fajfenntartási ösztönök (szex) ott vannak minden emberben és megtagadni ezeket képmutatás, hiszen az ösztöneink közül gyakrabban élünk ki valamilyet, mint azt képzelnénk.

Túl sok ember hiszi azt, hogy nem ő irányítja az érzelmeit, hanem az érzelmei irányítják őt. Csak sodródni szeretne a legtöbb ember az árral, mintha nem lenne befolyása arra hogy mi történik vele önmagával és hogy milyen érzéseket él át. Pedig, de, nagyon is van befolyásunk arra, hogy hogyan érezzük magunkat.

Azzal sértegeted a kérdezőt, hogy biztos 13 éves, csak mert nem úgy él, mint te. Azt mondod érzelmi nyomorék, mert nem azt csinálja, amit te csinálnál.

Mondtam egy módszert arra, hogy hogyan lehet egy komoly szerelmi kapcsolaton minél hamarabb és minél könnyebben túllépni. Te ezt a módszert kipróbáltad már, vagy anélkül mondod hogy hülyeség és ítéled el, hogy valaha is kipróbáltad volna, vagy megtapasztaltad volna a hatásait magadra?

Tudni könnyű mindent úgy, hogy ki sem próbáltad - Én is hasonlókat mondtam volna, mint te, amíg át nem éltem a dolgot.