Szerintetek mit kéne tennem? Van még egyáltalán ennek értelme?

Távkapcsolatban élek, 300km-re egymástól.. Nem könnyű ez tény..Leginkább, sőt csak én utazom hozzá, mert ő dolgozik és nem vesz ki szabadságot hogy láthasson.. Legutóbb 2 hónapig nem találkoztunk, de nem tett semmit ennek ellenében.. Többször ő fizeti az utam, ugyanis én még tanulok.. a kapcsolatunk elején felhozta azt a lehetőséget hogy a továbbiakban folytassam náluk a továbbtanulást, persze akkor nem mentem bele, mert korainak tartottam.. Fél éve vagyunk együtt és a kapcsolatunk érdekében meg szerettem volna tenni azt a lépést, hogy akkor hozzá költözöm és ott tanulok tovább, ami azért elég merész dolog. Ekkor azt a választ kaptam, hogy ne siessük el, és fél hogy megromlik a kapcsolatunk... Sablonszöveg... Folytatódik, hogy havonta találkozunk és ez így nem kapcsolat.. Viszont nem tudok szakítani, mert szeretem! De így nincs jövőnk.. Ezek alapján talán ő sem akar közös jövőt, csak nem akarja kimondani?! Kihasználva érzem magam.

Volt már rá példa, hogy csak úgy megölelt idegen lányokat a diszkóban, mert hogy neki szeretet hiánya van, de engem már azért baszogat, ha átmegyek a barátnőmhöz, mert hogy én megcsalom. Plusz elég sokat veszekedtünk, és amikor próbáltam volna megbeszélni vele, semmit nem mondott, csak hallgatott, pedig legalább annyit vártam volna tőle, hogy "rendbe fogjuk hozni."