Fiúk, miért van az, hogy amelyik lányért küzdenetek kell azt jobban szeretitek?

Ez egy kitalalt női hülyeség.

Azt szeretjük ha a csaj kimutatja az érdeklődést de nem dobja oda magat rögtön.

Azt viszont rohadtul utaljuk amikor a csaj direkt tesz az udvarlója fejére..

A legnagyobb baj ezzel a "küzdjön értem" felfogással, ahogyan előttem már írták, nagyon kevesen tudják a különbséget a "nem adom könnyen magam", és a "kéretem magam" fogalmak között.

Van egy lányismerősöm, aki a nem adja könnyen magát kategória. Ő akár 1 hónapig is csak randizik egy sráccal ha lát benne fantáziát, mert meg akarja kicsit jobban ismerni.

De olyat sosem csinál, hogy direkt lemondogat randikat, meg húzódozik a találkozás elől - ez a kéretés, kedves lányok/nők!

Ha a srác javasol ennek az ismerősömnek találkozót, akkor készségesen igent mond, és olyan időpontot keres a sráccal együtt, hogy biztosan ráérjen.

Sőt! Ha a harmadik randin mondjuk rákérdez a férfi, hogy "na most akkor mi van?", arra is szépen válaszol, hogy nem véletlenül találkozgat vele, de mielőtt akármibe beleugranának, szeretné megismerni a másik felet jobban. Plusz akár hetek randizásai után is szemrebbenés nélkül mondja el a másiknak, hogy sajnálom, ebből nem lesz semmi, ha éppen akkor lát meg egy számára teljesen tolerálhatatlan dolgot a másikban.

Persze ilyenkor a férfiak rögtön lek*rv*zzák őt, hogy dehát már 6-szor találkoztunk. Igen, és hatodjára engedte el csak magát annyira a srác, hogy kiderüljön, mekkora egy gyökér.

Szóval legyen ez a példa lányok, mert így több szempontól is jól jártok, csak ne éljetek vissza a sok randival! Tehát ne ingyenfagyi-ingyenvacsi-ingyenvidámpark legyen a cél, hanem a másik megismerése.

Örüljetek, ha a férfi ingyenes programokra IS elvisz titeket (legyen az koncert, séta, könyvbemutatós felolvasóest, akármi), mert akkor nem arra kíváncsi, mennyire szélesen tudtok mosolyogni ráa pénztárcájában lévő Deákigazolványok számának függvényében, hanem ti magatok érdeklitek őt :)