Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak! Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit választanátok? Mit tennétek a helyemben?
Figyelt kérdés
Van egy 4,5 éve tartó kapcsolatom. Nagyon szeretem és tisztelem a srácot, viszont már nem vagyok szerelmes. 40-50 évesen ilyen kapcsolatra, házasságra vágynék, ahol a legjobb barátommal élem az életem.
Ugyanakkor hiányzik a szerelemmel együtt járó szenvedély, vágy. Talán 24 évesen nem most kéne ilyen kapcsolatban "ragadnom".
Nem tudom mit tegyek. Szakítsak vele? Ti mit tennétek?
Szerintem szakíts, mert ezt így hosszú távon nem lehet folytatni.
2014. ápr. 27. 16:18
Hasznos számodra ez a válasz?
2/12 anonim válasza:
jajjjj... az én szitumat írtad le!
24L
2014. ápr. 27. 16:18
Hasznos számodra ez a válasz?
3/12 anonim válasza:
Gondolod mással jobb lesz? Fiatal vagy még, bármi történhet. Lehet összeismerkednél egy, a barátodnál 100x inkább hozzád való sráccal. De persze lehet, hogy nem. Lehet, hogy a 4 és fél év már annyira hozzákötött a párodhoz, hogy miután szakítanátok, nem bírnál ki egy hónapot nélküle, bánnád a szakítást. De az is lehet, hogy felszabadulnál és rengeteg tehertől mentesítenéd magad. Lehet, hogy amit most még helyrehozhatnátok (mert nem lehetetlen), azt később nem tudnád, hisz akkor már nem vagytok együtt. Elértétek azt a szintet, amikor nem azt kell elvárnod tőle, hogy olyan legyen hozzád, mint egy szerelmes tizenéves. Megváltoztatok és a köztetek lévő kötelék is megváltozott. Ha vele maradsz, meg kell találnod a helyzet adta, eddig számodra ismeretlen szépségeit kettőtök kapcsolatának. Ha ezzel meg tudsz barátkozni, nem érdemes szakítani vele. Ha a fentiek alapján úgy érzed, hogy boldogulnál nélküle és inkább megpróbálnád a teljesen újat, akkor szakíts, természetesen. A döntés rajtad áll, saját magad tudod leginkább, hogy mit várhatsz önmagadtól, mit szeretnél még kapni az élettől. De mielőtt döntenél, beszélgess erről a barátoddal. Hisz Te hiába döntenél mellette, ha ő is másra vágyik, és ugyan így a másik esetben. 20/f
2014. ápr. 27. 16:38
Hasznos számodra ez a válasz?
4/12 PearlDiver válasza:
#3 szépen összefoglalta. A szenvedély pár év után általában csökken, vagy el is múlik, de kis ügyességgel feléleszthető!
Romantikázzatok, keressétek egymás vonzó oldalát, és ha csak ez nem megy, gondolkodjatok szakitason. Szerintem. És kár lenne eldobnod magadtól ezt az embert, aki olyan sokat jelent neked, a bizonytalanért...
2014. ápr. 27. 16:44
Hasznos számodra ez a válasz?
5/12 anonim válasza:
De hogy a frászba lehet újraéleszteni??? Mi randizunk, meg stb stb... akkor minden szép és jó, hozzá akarok menni, de aztán megint minden total unalmas... ha tudom, hogy ilyen egy hosszú kapcsolat, bele se megyek, inkább hajtom a kalandokat... bakker.....
2014. ápr. 27. 16:52
Hasznos számodra ez a válasz?
6/12 anonim válasza:
A ti korotokban ugyanezen gondolkodtam én is (36F). Mi együtt maradtunk. Én is azt hittem, hogy jobb lesz, eljön az idő amikor már nem hiányzik a szenvedély, és akkor boldogságban élünk majd. Hogy mekkora H**e voltam. A szenvedély valóban elmúlt ma már egy gyönyörű, meztelen nő sem tud lázba hozni, nemhogy a feleségem. Szinte szó szerint ki lettem herélve. Az asszony levegőnek néz, még annak is örülnék, ha utálna, mert akkor legalább érezne irántam valamit.
Szóval, ezt szeretnétek? Döntenetek nektek kell!
2014. ápr. 27. 17:01
Hasznos számodra ez a válasz?
7/12 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat!
Úgy gondolom, hogy a szenvedély sok idő után már nem lehet meg ugyanolyan mértékben, mint az elején. Ugyanakkor fiatalnak gondolom magam ahhoz, hogy többet ne érezzem ilyen fokon. Félek tőle, hogy 3-5-10 év múlva, akár gyerekekkel, de akkor jöjjön rá egyikünk, hogy nem élt. Mindig azt mondogatom, hogy majd az élet hozzá.. csak időként nyomásztóvá válnak ezek a gondolatok.
2014. ápr. 27. 17:06
8/12 A kérdező kommentje:
#6 Te vagy a beigazolódás a félelmemnek. Nyilván nem minden esetben kell így történnie a dolgoknak (ami csodának tekinthető vagy nem, nem tudom), de ennél rosszabbat el sem tudok képzelni. Viszont azt sem, hogy évek múlva jöjjek rá, hogy elengedtem a legjobbat az életemből, csak mert kevély és mohó voltam.
2014. ápr. 27. 17:09
9/12 anonim válasza:
Na ez az. Hogy élni én sem éltem. Noha folyamatosan bulizok, nem érzem elégnek. Ott a korlát, hogy nem mehetek el szabadon senkivel, de amikor csk beszélgetésig jutunk, már jön a bűntudat... hmm..:D furik vagyunk azért!
2014. ápr. 27. 17:09
Hasznos számodra ez a válasz?
10/12 anonim válasza:
Azért írtam le, hogy tudjatok róla. Akkoriban nekem lehet, hogy hiába mondták volna. A mi korunkban már, ha lehet, akkor nehéz változtatni ezen. A gyerekek miatt együtt kellene maradni, de mennék is. (És hova?) Nagyon rossz úgy élni, hogy ingoványra építkeztem, és jövőt építeni a semmibe még rosszabb. Nehéz döntés előtt álltok, és egyáltalán nem biztos, hogy létezik jó megoldás. Ez csak 10-15 év múlva fog kiderülni.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: