Reménytelen szerelmesek, ti hogyan próbáljátok túllesni ezen? Küzdötök, vagy próbáltok felejteni?

Nem tudom mihez kezdjek, hogyan lépjek túl (akár csak ideiglenesen) egy reménytelen, de nem teljesen viszonzatlan szerelmen? Volt már viszonozva, de nem lett belőle semmi végül, megmaradtunk csak simán beszélőviszonyban. Szinte minden nap látom és akkor végem úgy érzem. Próbáltam nyitni mások felé is, egyszer volt valaki más egy ideig de végül nem jött össze. Azóta még csak fel sem kelti az érdeklődésem senki és persze lekötöm magam, tanulok, barátnőzök, segítek mindenkinek akinek tudok, teszem a dolgom, de a szabad perceimben csak ő jár a fejemben :3.Még nem adtam fel, de nem akarok nyomulni, amúgy sem merek kezdeményezni, mert ilyen téren elég socially awkward vagyok :S . Hasonló helyzetben lévők, hogyan élitek meg?