SEGÍTSETEK KÉRLEK! Miért van az hogy a pasim hazajön a munkából és egyáltalán nem foglalkozik velem? Csak élünk egymás mellett? Egy puszi sincs

Szerintem ezek a "nem bírnék nélküle élni" hozzáállások inkább függőséget jelentenek, mint normális, egészséges emberi kapcsolatot.

Pedig hidd el, igenis tudsz nélküle élni. 18 évet nélküle éltél, most meg pár hónap után azt képzeled be magadnak, hogy nélküle fuldokolnál? Haha. Kíváncsi vagyok, ő így 28 évesen hogyan vélekedik erről, ő se tudna-e már élni nélküled. Persze ehhez meg kéne kérdezni, de ugye ... Ugye???? Néma gyereknek anyja sem érti a szavát. 18 évig megértetted az emberek, a családtagok, a barátok szavát, most meg nem tudsz beszélni azzal, aki számodra a legfontosabb? Azt gondolom, azért fontos neked, mert van benne kihívás, mert felnőtt, érett, önmagát ellátni képes ember (-t látsz benne), érezhetsz felé egy tiszteletet, nem úgy, mint más 18-20 éves kortársaid felé - bár ez utóbbi maradjon a személyes feltételezésem. És mivel ő kihívás számodra, átnézel a hétköznapi és normális dolgokon, elfogadod, hogy még beszélni sem tudsz vele. Ami szerintem csapda, mert ez egy kétoldalú kapcsolat kell, hogy legyen. Ha így van, akkor a megoldás lehet az, hogy leszállsz a földre, belátod, hogy igazából rajtad kívül nincs senki más, aki nélkül nem tudsz meglenni (azaz: nélküle is tudsz élni, mert önálló ember, test és lélek vagy), és józan paraszti ésszel és szívvel gondolkodsz. Ha ez az eset életedben meglátásod szerint rossz példa volt, akkor meg célszerű úgy tekinteni az egészre, mint egy sebezhető pontodra, amin keresztül sérültél is, de most már tudsz róla, és megtanultál a sztori kapcsán egy fontos dolgot.

Hajrá!

"nagyon szeretem" (magamat és akarom, hogy ő szeressen) "és nem bírnék nélküle élni már sajnos!!!" (bár mielőtt megismertem, egész jól életben sikerült maradnom)

MAgyarra fordítva: nem az ételnek van az éhes emberre szüksége, mondhatni úgy hiányzik 'neki' az éhes száj harapdálása, mint másnak púp a hátára. Te, mint éhes ember az éhed kielégítését várod tőle. Plusz a nyakába akasztanád, hogy nélküle nem tudsz élni. A te szempontodból nem, de másik oldalról ez egy nagyon komoly teher/felelősség. A 'táplálkozás' rész pedig lemerít.

Nem mondom, imádnivalóak vagytok a 20 évetekkel, félre ne érts, de a példabeli szendvics (étel) nem elfogyni szeretne, hanem bővülni, tehát az éhes eheti, de ugyanakkor hozzá is kell tennie. Két ember kapcsolata akkor értelmes, ha egyiknek sincs szüksége a másikra, ugyanakkor mindkettő hozzátesz mind önmagához(!), ezáltal teljesebb, színesebb egyéniségként a másikhoz is.

A másik, amit meg kell érteni a példából: a szendvics válogathat az éhes emberekből, de fordítva ez nem mondható el.

Nagyon nehéz valaki számára ilyen fontosnak lenni, ahogy nyilván nagyon nehéz ennyire másra és annak szeretetére utalva létezni.

A feladat adott: vagy még vele, de külön élve, vagy elköltözve, de változz étellé az éhes emberből= törődj magaddal: hobbik, barátok, stb, azaz értelmesen, önfejlesztésre fordított idő. Szépülj. Ezek előnyét közvetlenül élvezheted, ő vagy a szerencsés(ebb) következő pedig közvetve: egy magabiztosabb, társabb nőre talál benned.

"Azért szeretem mert egy igazán őszinte ember és nem vert át csak nem tudja kimutatni a szeretetét sajnos !! "

ne haragudj, de ez nagyon lagymatag. Ez szerintem kevés, hogy valakit szeressünk. azért különleges mert őszinte és még nem várt át (legalábbis nem tudsz róla)?

Szerintem te sem tudod pontosan mi az a szerelem, csak tini fellángolás volt felé, azt most estél pofára.

nem tudja kimutatni az érzelmeit, akkor honnan tudod ,hogy szeret? szerintem csak bemesélted akkor magadnak, hogy szeret így.