Tudnátok segíteni?

Nem azt szeretném ha a versemet befejeznétek, de a nyitott utolsó sort (jelenlegi utolsó) nem tudom befejezni. Persze ha adtok ötletet és versbeli tanácsot elfogadom. Egy vallomást szeretnék írni, egy olyan lánynak aki szeret(érzem) de másfél éve nagyon megbántottam és tudom hogy ő a nagy szerelmem...

Mikor levelemet olvasod, szeretném ha hangom hallanád. Olvasd kérlek hangosan, hogy halld lelkem bánatát. Napok teltek s hosszú hónapok. Tudom én jól, sok minden változott.

Magad kívülről erősnek mutatod, leked belűl egy törékeny porcelán. Mire nem vigyáztam hajdanán, de most vallomásom tudatnám. Megmutattad a legritkább kincset a földön, rámutattál mi a szerelem és öröm. E leírhatatlan érzést őrzöm minek súlya teher mára, mert a szívem szíved visszavárja. Szánalomból ne adj megbocsájtást, csak ha szíved súgja azt. Tégy félre minden sérelmed és lelked kövesd. Nem hibáztatlak, igaz szerelmed kitartott, aki egyedül hibás volt annak sorait olvasod. Mit sem ér a boldogság a legritkább földi kincs nélkül, mikor te már más kezét fogod s melletted(...)