Elhatároztam, hogy én márpedig bejövök a nőknek és olyan magabiztosan is viselkedem. Gáz ha teremtettem magamnak egy ilyen "világot"?

24 vagyok, 175cm, 75kg. Egyetlen barátnőm volt eddig 4 évig, de fél éve egyedül vagyok. Ő volt minden téren az első nő az életemben. Sokáig nyüglődtem az elvesztése miatt, de egyszercsak elhatároztam hogy én csajozni fogok és sikeres leszek a nőknél. Barátaim óva intettek tőle, mert szerintük nem vagyok az a típus aki első látásra bejön bárkinek. Szerintük nekem akkor lehet csak esélyem ha a baráti társaságból próbálok találni valakit aki ismeri a belső értékeimet vagy összebarátkozok egy csajjal és onnan próbálom átalakítani a dolgot.

Lány barátaim mondják azt is hogy hiába gyúrtam ki magam kockás hasra, a nők az arcot nézik csak.

Lehet hogy a túlzott magabiztosságom miatt de úgy állok minden nőhöz hogyha próbálkozom akkor van esélyem összejönni vele. Ha csak 1%, de van! Ezért pl. hétvégén elmentem ruhát venni és simán elbeszélgettem az eladó csajjal mintha ismernénk egymást, megdicsértem hogy milyen csinos, a végén pedig elkértem a Facebook elérhetőségét amit meg is adott.

A barátaim szerint annyira váratlanul éri a nőket hogy be merek egyáltalán próbálkozni náluk hogy nem mernem nemet mondani zavarukban. A lány barátok is ezen az állásponton vannak. Ezért nem is mertem felvenni a kapcsolatot egy olyen nővel sem akit leszólítottam.

Most szerintetek is így van? Létezik hogy úgymond megszánnak csak ha már próbálkozni mertem?

Tényleg rossz ez ha úgy csinálok hogy jó pasi vagyok és nem temetkezem a magányba, nem járok lehajtott fejjel? Lehet hogy tényleg hülyét csinálok magamból és ettől akarnak megóvni a barátaim. Amúgy nagyon jó barátok, nem akartak még soha ártani nekem, ezért gondolkodtam rajta, hogy lehet igazuk van.