Milyen indokot tudsz nekem mondani, hogy ne nyírjam ki magam?

Évek óta nins párkapcsolatom, a szüleimmel való viszonyom se valami túl harmonikus. Nem tudok leválni róluk mert a hiába van fősulis végzettségem (ami természettudományos, nem büfé szak), ahol lakom ismeretség nélkül nem tudok álláshoz jutni, igaz most van de szar a fizetésem és májusban vége közfoglalkoztatásnak.

Tőkémet ugyan most szedem az eltávozáshoz más városba, de idegen helyre idegen emberek közé és nem is biztos, hogy lesz állás.

A leginkább az zavar hogy az egészségem sem tökéletes (idegi fáradtság vagy akármi) de a szemeim mindig be vannak gyulladva, a vérvétel semmi gondot nem jelez...nem tudni mi a bajom. Emiatt közösségbe se merek menni mert félek h megszólnak az emberek vagy mit gondolnak, azt hihetik hogy drogos vagyok meg egyebek.

Szóval kezd kimenni a talaj a lábam alól. Úgy érzem meghaltam lelkileg és ez kihat az egészségemre is. Nem érzem h fontos lennék valakinek is, szüleim is azt mondják ideje lenne lassan elmennem ha ennyire nem tetszik ahogy élnek stb. (semmi közös a szüleimmel, ők unott emberek). Minek élni? Mit tegyek?