Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Légy önmagad, viszont ha valami nem jó, változtass! Meg lehetne arra fogalmazni valamilyen általános szabályt, hogy hol a határ a kettő között?
Gyakran kapja meg az ember a fent szereplő két tanácsot, mindkettőnek van igazságtartalma, de kissé ellent is mondanak egymásnak.
Nézzünk egy egyszerű példát, hogy mire gondolok: ha egy ember valamilyen szempontból szokatlanul öltözködik, amivel elriasztja a neki megfelelő jelölteket, akkor jogosan mondhatjuk, hogy viseljen normális ruhákat. Viszont lehet, hogy csak abban a stílusban érzi jól magát, így jobb lenne, ha nem hazudtolná meg önmagát. Nyugodtan vonatkoztassatok el ettől a példától, fontosabb is ez a kérdés a belső tulajdonságoknál, amelyeken nehezebb változtatni.
A kérdés tehát adott, értelmes válaszokra számítok. :)
a felvetés igazán jó. tény, hogy mindkét mondásnak van alapja. a személyiség fontos, de ha felismered, hogy x tulajdonságod egyben a gyengeséged akkor akármennyire is képezi a részed jobb tőle megválni. ha a példádnál maradok akkor azt mondom, hogy ha sza*rul öltözködsz és kapsz pár jó tanácsot amit megvalósítva nem érzed magad rosszul és belátod, elfogadod, felismered, hogy a tanácsot megfogadva valóban fejlődni fogsz akkor mindenképpen jól jársz el.
én személy szerint igyekszem nyitott szemmel járni a világban és megfogadok bármilyen tanácsot jöjjön az bárkitől ha úgy érzem, hogy van értelme és azon vagyok, hogy minden olyan tapasztalatot, világnézetet, módszert, eszmét beépítsek az életembe a személyiségembe ami közel visz a céljaimhoz, független attól, hogy ez mennyire furcsa, multikulturális, megbotránkoztató, szokatlan esetleg elmebeteg ötlet.
hát ezért baromság az, hogy az ellentétek vonzzák egymást.
ha hasonlóak a felek akkor elfogadják egymást úgy ahogy vannak és nem kell változni csak hűnek kell lenni önmagukhoz.
ennyi
az már más kérdés ha az embernek negatív belső tulajdonsága van mert ezt önmaga miatt érdemes kontroll alatt tartani. mások miatt sosem kell megváltozni szerintem. az olyan változás amúgy sem tartós amit nem magadért teszel.
csak egy laza példa.
nekem az exem évekig hajtogatott dolgokat és ideig-óráig meg is változtam mert b_sztatott miatta és végre fogja már be.
mi már 1 ideje szétmentünk és újragondoltam mindazt amit az évek alatt hozzám vágott és megváltoztam pár dologban, mert nyugodt fejjel, átgondolva, lelassítva arra jutottam, hogy igaza volt annó.
Na ez egy jó nagy hülyeség, hogy nem kell változni, ha van, aki az embert elfogadja. Ilyen erővel az állatvilágban is megrekedhettünk volna.
Az élet igenis a változásról szól, és ha valami értelmet akarunk neki adni, akkor fejlődnünk kell. Nem (csak) azért, hogy valami partnert bevonzzunk az életünkbe, hanem önmagunkért is.
Ezek csak hülye unalomig ismételt közhelyek... az ilyesmi jelmondatok ("légy önmagad!") amik általában reklámokon meg sportszergyártók szlogenjein tetszelegnek, nekem csak üres szavak.
nem kell folyton görcsölni ezeken. egyrészt ez a légy önmagad, meg individualizmus, meg te vagy a legjobb stb. a világ legnagyobb baromsága. nézd meg hova jutott miatta a világ. ma már a legutolsó bamba is azt hiszi, hogy igen ő is lehet jó valamiben. persze lehetne, de mivel hülye, ezért azt is kitalálja magának, h miben! és így lesznek tele a gagyi főiskolák büfészakjai, és így jutottunk oda h manapság a kétkezi munkást már le kell nézni.
ezért kell baromságokat nézni a tévében, ezért erőszakolnak le a torkodon a reklámjaikkal szinte bármit. légy önmagad, legyél kirívó... mivel is lehet kitűnni, ja persze! drága ruhákkal, meg drága telefonnal. persze közben hiába hiszed azt h önmagad vagy, közben csak beálltál a birkasorba bégetni.
szóval a mai világban nekem ezek csak üres szavak. a légy önmagad valahol ott kezdődik nekem, h elmész egy erdőbe, és ott éled Tarzanként az életed hátralévő részét. ez lehet h egyedi lenne (amíg valami tv showba be nem kerülsz). minden más, egyediségre törekvő kisérlet: igazából mások majmolása. DE: tulajdonképpen mi a francnak kéne "egyedinek" lenni? Egyáltalán mit jelent ez a szó? Emberek vagyunk, csoportban élő lények, elég nagy hülyeség lenne ha mindenki mindenben különbözne egymástól.
A másik oldalról nézve hasonlóan üresnek tűnik nekem a gondolat. Miért kéne úgymond megfelelni másoknak, miért kéne változtatni magadon? Tegyük fel h "önmagad vagy", persze nem azért mert a kedvenc sportolód vmelyik sportreklámban erre buzdított, hanem tényleg, valamiben maradandót tudsz alkotni, és ebben kitűnsz a tömegből. De legyen ez akár csak az, h furán öltözködsz, például goth vagy, de amúgy nagyon stílusosan, és mindenki megnéz. Páran elborzadnak, páran csodálnak... De ha ő így érzi jól magát, ugyan miért kéne változtatnia? Ki mondja meg róla, hogy nem jó ahogy öltözködik? Azok akik a "mainstream"-be tartoznak? És ha ők öltözködnek sz. rul? Egyáltalán milyen jogon ítélkezik bárki is?
Az a baj ezekkel a gondolatokkal, hogy az emberek túl sokat foglalkoznak a másik véleményével, és a másik emberek meg túl sok véleményt alkotnak olyan dolgokról, amihez nem értenek/semmi közük/joguk. Valahol a légy önmagad mondatban is a másoknak való megfelelést hallom ki. Vagy legalábbis azt, hogy oké, a többiek mondanak majd rólad mindenfélét, de te ne törődj vele. NEM! Ne mondjanak mindenfélét. Foglalkozzanak a saját ostoba kinézetükkel v bármijükkel inkább.
Persze ez amúgy mindenre igaz, nem csak öltözködésre, csak te is arra hoztál példát. Az emberek persze abba ugatnak bele legszívesebben, ami az orruk előtt van, és ez általában a kinézet, de persze beleugatnak mindenbe. Nem kéne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!