Voltatok olyan helyzetben, hogy azt éreztétek, átugrottátok fiatalkorotok néhány lépcsőfokát, ezért nem érzitek teljesnek magatokat? Mit tennétek az alábbi helyzetben?

Régóta együtt vagyunk a barátnőmmel (7 éve), robogunk a házasság felé is. Viszont elég korán megismerkedtünk, (még a gimiben osztálytársak is voltunk), és egyre többször érzem úgy, hogy kimaradt a fiatalkoromnak egy jelentős része.

Mindig is amolyan bulizós fajta voltam, lányokkal szerettem (volna) szórakozni, de mielőtt összejöttem a párommal, sajnos igazi, érdemi szexuális kapcsolataim nem voltak, csak afféle nekifutások, hisz még kezdő voltam, tapasztalatlan, sokszor el is robogott mellettem a szerencse, mert nem vettem észre, nem tudtam kezelni.

Jelenleg mondhatni boldog párkapcsolatban élek a barátnőmmel, szeretem, ő is szeret, szerintem jó pár vagyunk, és ezt szeretném is, ha így maradna, sőt!

Viszont valamiért mégis bennem van, hogy azért úgy 2-3 lánnyal még kipróbálnám a szexet, hogy pontot tehessek a fiatalkorom végére, teljesként zárhassam le. Tudom, sokaknak furcsa lehet ez, de én úgy érzem, hogy ez fontos lenne ebből a szempontból.

Neki nem is merem mondani ezt, mert tudom, hogy úgysem értené meg, kiakadna, és az lenne a konklúzió, hogy én őt nem szeretem, holott abszolút nem erről van szó. Ennél egyszerűbb dolgokat is vesz szívére.

Mit tennétek a helyemben? Vagy vajon egyébbel van a gond? Voltatok ti így?