Van itt még olyan nő, akit soha nem szeretett egy férfi sem igazán?

8-as, tökéletesen értelek. Sok éves házasság után váltam el, mert a férjemnek nem számitott hogy én ki és milyen vagyok, csak két nagy mell legyen és ennyi. megelégeltem és elváltam. Nem látott, nem hallott, saját ideáját vetitette rám, amikor kapisgálta, hogy még sem teljesen úgy van ahogy azt ő hiszi, mégegyszer hiszi, hiszi, akkor még én voltam a hibás. Mindketten megszenvedtük, ő az önámitását, én a társas magányt.

Engem sem szerettek még valójában önmagamért. Egy -egy tulajdonságomért igen, egészében véve nem.

Erre irtam 9-ben, hogy tudj magadról először, és azután kb tudod hogy milyen legyen az a férfi akivel meg szeretnél ismerkedni.

Tudd hogy te ki és milyen vagy, az életről mit gondolsz, hogyan szeretnél kapcsolatban élni, mitől vagy jól, mi az amit határozottan elutasitasz, ezeket szerintem tudod is. Akkor jöhet, hogy milyen legyen a férfi. Azt már csak te tudod, hogy te hogyan és mit, kit szeretsz, szereted-e az ajtócsapkodós vitákat, vagy a gyöngédséget, eltartanád -e a férfit vagy sem, stb. Inkább Az életvitel is fontos.

Összecsiszolódni ? A szex is fontos, ám nem elsősorban, és nem a legfontosabb. Van az úgy, hogy egy ölelés sokkal jobban tud esni, mint a szex. Aztán megtörténhet, hogy az ölelésből mégis csak fergeteges szex lesz, teli gyöngédséggel.

Azt mondják, ilyen a fiú a lányhoz, amikor igazán szeret :

Figyel rá, meghallgatja, érdeklődik iránta, érdekli mi van vele, aggódik érte, félti.

Nem engem még nem szerettek igazán. Túl sokat nem foglalkozok ezzel a kérdéssel, a fiúban volt a szeretni nem tudás hibája. Majd ezután :)