Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy vészeljem át ezt az 1-1,5 hónapot?
4,5 hónapja élünk távkapcsolatban a párommal, 220km köztünk a távolság a munkája miatt. Kb. 2 hetente tudunk találkozni. Végre február elején-közepén össze tudunk költözni. de úgy volt, hogy már január elején sikerül, és ebbe nagyon beleéltem magam. Így most nagyon rossz. Úgy érzem, nem bírom ki ezt az 1 hónapot. Pláne, hogy úgy volt, hogy tudunk találkozni hétvégén, de most megint közbeszólt a meló. Teljesen megbízom a páromban, tudom, hogy ő is nagyon akarja, és nem kell azon aggódnom, hogy megcsal-e. Nem ez a baj. Csak a távolság, a hiány. Neki kicsit könnyebb, mert dolgozik egész nap. Engem viszont nincs, ami lekössön, folyton agyalok-kattogok. Egész nap a sírás kerülget, gyomoridegem van és legszívesebben óránként felhívnám. Hogy éljem túl ezt a hónapot?
Azzal vígasztalom magam, hogy ha eddig kibírtuk, akkor ezt már fél lábon is, de nem. Ez a legnehezebb.
Ötletek?
Csak normális válaszokat kérnék!
Köszi!
foglald le magad
házimunka, testmozgás, barátokkal tali stb
Tanulsz még, vagy dolgozol?
Próbáld meg lekötni magad. Dolgozz, vagy hajts rá a tanulásra (az mindig jól jön), olvass könyveket, készülj az összeköltözésre, sportolj, próbálj ki új recepteket, süss-főzz, találkozz a barátnőiddel stb.
Én már több, mint 2 éve vagyok távkapcsolatban a Párommal, akivel nagyon szeretjük egymást. 130 km a távolság és az elején nagyon rossz volt, mert nálunk is a munka közbe szólt és volt mikor 3 hétig nem láttam.. Szörnyű volt, rengeteget sírtam, hisztiztem is sajnos, volt is szó róla, hogy összeköltözünk pár hónap járás után, de meggondoltuk magunkat. Nagyon nehezen viseltem az első pár hónapot, de észbe kaptam és elkezdtem pozitívan nézni a dolgokat, nem azt nézni, hogy ó már egy hete nem láttam hanem hogy már csak 1 hét és újra találkozunk :) és ez nagyon megkönnyítette az életemet. És persze elfoglalom magam: munka, barátok, hobbi, biciklizés stb. és csak úgy telnek a napok :)
Most 2 év kapcsolat után fogunk összeköltözni. Örülök, hogy nem ugrottunk bele rögtön az elején, mert tutira már nem lennénk együtt, nagyon nem voltunk még egymás gondolataira ráállva.
1 hónap nem a világ, huszonnégyszer annyit kellett nekem várni a költözésre és még éleeeek :D :) Pedig nagyon imádom a Páromat, ezt elhiheted. Minden percet vele töltenék, de ez kivitelezhetetlen ezért megpróbálom minél hasznosabban tölteni a napjaimat, felesleges sírni, rinyálni, attól csak neked lesz rosszabb és akár még a Párodat is az őrületbe kergetheted vele és akkor bumm, vége a játéknak, pont az ellenkezőjét éred el vele..nekem majdnem sikerült.. Úgyhogy csak okosan! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!