Pasik! Miért sajnáltatjátok magatokat?

Mert jól esik a másik figyelme, és együttérzése.

De egyébként vannak lányok, akik sajnálatból azért megpórálkoznak ilyenkor, de rossz recept. Fordítva is tudok rá példát. Akkor is rossz recept volt...

A legjobb afrodiziákum az önbizalom.

Örülj neki, hogy olyan pozitívan látod a világot!

Ja, mégsem... Elvégre csak a hibákig látsz. Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű?!

A barátaim gyakorlatilag elhagytak, jó azért van egy pár de nekik nem sírok a nyavalyámról mert nekik is épp megvan a maguk baja.

Én alapjául véve jól elvagyok, viszont nekem is egy dolog hiányzik egy boldog párkapcsolat egy aranyos lánnyal.

Elmondom neked én is rinyáltam itt egy párszor mert ugye nagyon senkinek nem önthettem ki a szívemet, és itt bíztam benne hogy kapok hasznos információkat.

Na most megismertem egy lányt egy másik oldalról (nem írom le). A lényeg az hogy ő is ugyan abba a helyzetben volt mint én, magányos, szeretethiányos, önbizalom hiányos és még sorolhatnám.

Viszont neki sem vannak barátai. Na szóval elkezdtünk ismerkedni, és kiderült hogy nagyon sok dologban hasonlítunk egymásra, sőt szinte egyformák vagyunk!

Na most ő sincs megelégedve magával, bár ő sokat lépett előre már korábban mert egy csúnya duci lányból egy vékonyka bombanő lett kemény oda adással természetesen.

Mivel én sem vagyok egy sovány alkat, javarészt ez nyomott el engem, meg ugye sokan bántottak már emiatt pedig nem vagyok az a betoji csávó, elég talpra esett vagyok sokan elismerik hogy jó ember vagyok. Csak ugye már lelkileg is legyengültem amikor mindent sikerült elvesztenem.

Na most volt az a személy akiről meséltem egy lány. Ő már levette hogy mi a problémám, mivel messze lakik, nem tudunk találkozni de mondta hogy nyugodtan sírjam ki a bánatom, ő már megtett pár lépést hogy javítson magán és mivel egyformák vagyunk szinte így úgy gondolta hogy könnyebbüljek meg aztán segít.

Persze a túlsúlyom miatt ne is akar tőlem semmit ez egyértelmű volt ebbe már bele törődtem. De viszont rávilágított arra hogy tennem kell azért hogy minden jó legyen. Persze ehhez az kellet hogy a összegyűlt elfojtott bánatokat kiengedjem magamból. Így könnyebb lett, hoztam egy elhatározást, hogy megváltozok úgy is új év, új esélyek stb... Így változtatok a dolgokon.

Már belekezdtem jó néhány dologba ami szépen lassan kiforrja magát és akkor remélhetőleg minden rendben lesz.

Eldöntöttem hogy türelmes leszek, nem kapkodok el semmit, és mindig odateszem magam legyen bármi probléma.

Nem lesz könnyű dolgom ezt már elfogadtam, de valamit valamiért, mivel neked is igazad van így nem fog ölembe hullani semmit.

Jó ki voltam akadva régen én is mert semmi motivációt nem kaptam, senki nem biztatott és nem tudtam kisírni sem magam igazán, nem volt akinek kiöntsem a bánatom ezért is írtam ide.

természetesen nem csak ezért látogatom ezt az oldalt, más kérdéseket is figyelek, próbálok megismerni másokat, véleményeket kikérdezni, segíteni egymásokon amit lehet, tapasztalatokat gyűjtök, ötleteket arra hogy megvalósítsam azt amit már egy ideje meg kellett volna tegyek ahelyett hogy csak sírjak a fotelban.

Nagyjából ennyi az én történetem, remélem ezzel kaptál egy jó választ.

Mar majdnem valami iszonyu cinikusat irtam volna, de elötte szerencsere elolvastam az elsö valaszokat.

Öszinten szomorunak tartom! Nem helyeslem, de szomorunak tartom. Es most mar kevesbe szanalmasnak is.