Létezik hogy a volt barátnőnöm kívül soha nem jöttem be egy nőnek sem?

24 éves múltam, túl életem első és egyetlen kapcsolatán (8 évig tartott, 16 éves korunkban kezdődött és nyár elején lett vége). A volt barátnőm azóta talált magának egy pasit, összeköltöztek, úgy hallottam hogy valószínűleg terhes. Azért lett vége, mert bármit is csináltam, ő azt mondta hogy nem érzi már a tüzet meg a lángoló szerelmet és ő arra vágyik, nem pedig a kellemes, nyugodt életre egymás mellett ahogy ő mondta "mint a 20 éves házasok". Kipróbáltam mindent, hogy izgalmasabbá tegyem a dolgokat, minden nő ismerősöm tanácsából merítettem, de ilyenkor azzal jött hogy "ezt most megszervezted?" Igen, meg de attól még lehetett volna örülni mindennek. Ha két ember már így ismeri egymást, nehéz úgy meglepetést okozni hogy a másik ne vegyen észre semmit. Főleg hogy ő mindig nézte a telefonomat, emailt, facebookot.

Nem is ez a lényeg, hanem az hogy azóta nem sikerül semmi. Nagyon pozitívan állok a dologhoz, nem kesergek, eljárok mindenhova ahová csak tudok, de semmi nem jön össze. Még egy kóbor szemezés vagy flört sem. Stílusomat, öltözködésemet mindenki dicséri, igényes vagyok, sportos, állítólag jó a hajam is, de valahogy a nők úgy elmennek mellettem mintha átlátszó lennék. Jókedvűen, nem búvalb*szottan közlekedek, de hiába. A nők akikhez próbáltam ilyen-olyan módon konkrétan közeledni, egyik sem vett férfi számba. Tapasztalatlan vagyok a csajozás terén, de sok nő barátom van, munkahelyemen is többségében csajok dolgoznak, így tudok velük beszélgetni simán, nem vagyok zavarban.

Amíg együtt voltunk, nagyon sok barátnőjét ismertem meg, de soha nem éreztem úgy hogy bármelyik is, a legapróbb fantázia erejéig is férfiként nézne rám. Ódákat zengtek a barátnőmnek meg az ismerőseimnek is (meg olyanoknak is akik engem ismernek, de én őket nem). Szóval szimpatikus voltam, de valahogy mintha egy csaj haver lettem volna. Szexuális utalásokat mondtak amúgy mindig, pl. korcsolyázás után az egyik csaj odamondta hogy nagyon fázik, úgyhogy otthon hozzám fog bújni és fel kell melegítenem. Ilyesmik voltak, de én ezeket soha nem vettem komolyan.

Magyarul soha életemben nem éreztem még azt hogy tetszenék egy nőnek vagy kívánna. A barátnőmmel úgy ismerkedtünk meg hogy soha nem tetszettem neki de én kitartóan udvaroltam, aztán amikor egyszer az aktuális barátja újra a kórházba akarta küldeni, én megvédtem. Akkor emiatt a dolog miatt sokat beszélgettünk és belémszeretett. Az utóbbi 1,5 év zajlott köztünk problémásan, amúgy megcsalásról, ilyesmiről soha nem volt szó sem.

Tényleg létezik hogy én maximum baráti, haveri státuszba kerülhetek a nőknél? Hogyan lehetne erről megbizonyosodni? Már gondolkodtam rajta hogy valami oldalra feltöltöm a képemet, hogy mi a véleményük rólam. De félek hogy valaki visszaélne vele és hülyét csinálnék magamból. Egyszerűen próbálok teljesen idegen nőktöl valami pozitív vagy negatív visszajelzést kapni, de semmi nem jön. A munkatársnőim azt mondják rám (legalábbis eddig) hogy "Hát ő a Zoli. Neki komoly barátnője van". Szóval ők se vettek számításba soha. De még most se változott a helyzet.

Nagyon rossz így élni. Legalább üvöltené a fejemre valaki hogy ronda vagyok mint a sz*r, akkor legalább tudnám hol a helyem és nem álmodoznék kapcsolatról.

Abból indulok ki amúgy, hogy ha még nem is jó pasinak, de átlagosnak vagy normális külsejűnek tartanának akkor magától alakulna valami, egymásra találnék valakivel, mégha csak egy éjszakára is. De még az sem.

Nagy szükségem lenne rá, hogy írjatok egy-két meglátást, véleményt. Köszönöm előre is!