Elhagyom, ezáltal tönkreteszem?

Pocsék helyzetben vagyok.Eléggé viharos ,3 éves kapcsolatom van.Rengetegszer összevesztünk,majd pár nap múlva kibékültünk,legutóbb masfél hónapot voltunk külön,de ismét kibékültünk.Röhejes,mivel ő 42 éves férfi,én 33 éves nő.Gyerek nincs,de mindketten nagyon szeretnénk már családot.

Viszont a legutóbbi 1,5 hónapos szünet után úgy érzem,megszakadt valami,mintha már nem ragaszkodnék hozzá olyan önzetlenül,eléggé megingott benne a bizalmam,kicsit félek összekötni vele az életem,ráadásul az utóbbi fél évben egy jót nem tudtam vele/mellette nevetni sem.

Legjobb lenne talán otthagyni őt,de ezzel tönkretenném. Se munkája, se baráti köre,beteg szülei...Tehát jóformán senkije sincs,nehéz lenne kialakítania bárkivel is egy normális kapcsolatot.És 42 éves...

Volt már valaki hasonló helyzetben?Már nem tudom,mi a legjobb..óriási kompromisszumot kötni és együtt maradni, vagy előre nézni,az újba,az ismeretlenbe?