Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Csak nekem abszurd ez a helyzet?
Szeptemberben jöttem össze a barátommal, szeretjük egymást. Viszont én pár hete kaptam egy másik országba szóló állásajánlatot, amit elfogadtam.
Töviről hegyire megrágtuk a dolgot, ő már az elején kijelentette, hogy nem akar még egy távkapcsolatot ergo, ha december/január környékén megyek, akkor szakítunk.
Ami valahol nem baj, mert sok példát láttam a barátaim életéből, hogy felőrölte őket a huzamos távol lét.
Fiatalok vagyunk Ő 27 én 24, és én sem szeretném korlátozni őt abban, hogy ne tudjon rendesen szórakozni, vagy bármi, mert van egy barátnője, de még sincs. Nálam ugyan ez lenne.
Csak most olyan furcsa nekem, hogy továbbra is becézget,ölelget és szeret,de közben ott lóg a fejünk felett ez a mumus, hogy X időn belül szakítunk.
"nem tudja a nyelvet,nem akarja hagyni az anyukáját"
Miért lennél önző? Mert nem közös megoldást kerestél. Nem döntheti romba az életét a kedvedért, a semmire (nem lenne kint munkája). Minimális empátia kell ahhoz, hogy ezt átlásd.
Na ez átrendezi a képet.
Nem tudom miért nem képesek a kérdezők értelmesen , részletesen leírni egy helyzetet?
Megcsalt az asszony!!
.
.
.
Előtte ötször félreléptem.
Csak ilyen jelentéktelen információkat hagynak le. :(
Olvass eggyel vissza, fél éve munkanélküli, és rajtam keresztül kapott volna állást. Nem élt vele.
Bedugták volna egy raktárba,az igaz, de havi 1000-1200 euróért én is mennék raktárba.
Én meg két külföldi, jól fizető állásajánlatot is visszautasítottam, csak mert összejövőben voltam egy lánnyal.
Most idehaza dolgozok közalkalmazottként, de boldogan, mert van egy csodálatos barátnőm. Bár így is távkapcsolat, de legalább hétvégente látjuk egymást. Nem bántam meg, hogy nem fogadtam el azt az állásajánlatot, sőt, azt bántam volna meg, ha egy munkáért feladtam volna egy szerelmet.
A helyzetetek tényleg abszurd. Ez a "járok veled még pár hétig" dolog meglehetősen furcsa.
HighFiveHigh: én egy olyan ember vagyok, akinek az emberi kapcsolatok nagyon sokat jelentenek. Még ha csak kezdődő kapcsolat is volt, úgy voltam vele, munka még adódhat az életben. De őt ha eldobom, vissza már nem fogom kapni. Persze, "lehet más barátnőm"... de aki kicsit is szerelmes, az nem gondolkozik így.
Többet keresnék most odakint? Minden bizonnyal. Anyagilag jobban élnék? Naná. Lenne most barátnőm? Ki tudja... vagy igen, vagy nem. De az biztos, hogy kínozna a gondolat, hogy egy ilyen értékes lányt eldobtam magamtól.
Arról nem is beszélve, hogy a családot és a barátaimat is itthagytam volna. Ez pedig nekem akkor se éri meg, ha a mostani tízszeresét keresném meg.
A kérdező szerintem is önző. Csak a saját szemszögéből nézi a dolgokat. Úgy sejtem, nem érti meg (mint ahogy még pár kommentelő sem), hogy a barátjának az anyagi dolgokon kívül más (család, szülőföld, barátok, anyanyelv) is fontosak. Ő csak azt nézi, hogy mennyit lehet keresni.
Én is munkanélküli voltam, amikor azt a két ajánlatot elutasítottam. Nem fél éve, hanem másfél. De elutasítottam, mert - leszóltok érte vagy sem, nekem mindegy - számomra a család, a barátok, és első sorban a barátnőm fontosabb volt ennél.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!