Voltatok már úgy, hogy nem tudtátok eldönteni hogy folytatni akarjátok-e a kapcsolatot?

Szerintem az nem normális kapcsolat, amikor valaki 2 napig "nem ér rá" foglalkozni a párjával. Ez inkább ,,nincs kedvem" szagú. Ha valakinek sok a dolga, azt is meg lehet érteni, de akkor is éreztetni kell, hogy fontos a másik. Az hogy ő meg így viselkedik...igencsak furcsa.

Ha szekálod azzal hogy szeret-e vagy nem, azzal pont az ellenkezőjét éred el, mint amit szeretnél. Ezt Neked kell eldöntened, TE mit szeretnél. Több törődésre vágysz (amit megértek) akkor nem érdemes sokáig húzni még vele, mert alapvetően nem változik. Vagy pedig megpróbálod elfogadni a helyzetet, hogy ő ilyen.

Amúgy a 8-as is nagy igazságot írt! Ne ő határozza meg az életedet!

Kedves Kérdező!

Pontosan ilyen volt az exem. Egyszer közel engedett magához, máskor ellökött, és ezek akár napok alatt is váltakozhattak. Egyszer én voltam a mindene, bújt, ölelgetett, puszilgatott, a másik oldalról meg nem egyszer volt olyan, hogy egész hétvégéken át rám se bagózott. Közel 1 évig bírtam ezt, aztán kiléptem a kapcsolatból. Nem bírtam tovább elviselni ezt a csiki-csukit. Egyszerűen nem tudtam rajta kiigazodni, megtippelni sem tudtam már a végére, hogy vajon milyen hangulata lesz. Vajon kedves lesz velem vagy lekezelő?

A legrosszabb, hogy elvette a saját magamba vetett hitemet, teljesen értéktelennek éreztem magam. Azóta van új kapcsolatom, ami egy éve tart, de még most is érzem néha az exem hatását. Néha elbizonytalanodom, hogy tényleg kellek a páromnak? Nem leszek neki is sok a törődésem, kedvességem? Persze erről szó sincs, a párom egyáltalán nem ad erre okot, ezek a negatív gondolataim abszolút belülről fakadnak.

Azt tartsd szem előtt, hogy a felnőttek nem változnak! Nem bízz abban, hogy meg fog változni. Alapvető, jellembeli vonásokban nem fog változni.

27/n