Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Én reagálom túl vagy a párom nem szeret igazán?
A történet röviden: párommal 1,5 éve vagyunk együtt, mivel még mindketten tanulunk ( mellette diákmunkázunk), ezért egyelőre a saját szüleinknél lakunk, és nyilván nincs rá időnk/lehetőségünk, hogy mindennap találkozzunk. Pont ezért, számomra fontos az, hogy legalább telefonon tartsuk a telefont, napi 2-3 hívás erejéig. Ma sok munkája volt, ezért reggel csak egy fél percet beszéltünk, megkértem, hogy ha végez vagy van ideje, majd hívjon már fel. Egész nap semmi, még azután sem, hogy lejárt a munkaideje, ezért rácsörögtem, hogy él-e még egyáltalán.
Felveszi, és vidáman közli, hogy a családjával elmentek kikapcsolódni (tudtam, hogy menni fognak). Én kissé idegesen megkérdeztem, hogy "És mire kértelek meg reggel", mire a válasz annyi volt: "Most ne kezdd már megint, nem volt időm egész naaaap". Miután állította, hogy neeeem, fél perce sem volt, szépen jó szórakozást kívántam és letettem a telefont.
És ami mögötte van: legalább ezredszerre játsszuk már el ugyanezt. Nem vagyok hisztis p*csa, szóval az első néhány alkalommal, amikor egész nap cseszett felhívni, még szép türelmesen megkértem, hogy figyeljen már oda erre, de soha nem történik semmi változás. Ráadásul nem ez az egyetlen ilyen dolog...
Egyszerűen nem tudom, hogy mit gondoljak, mert nem hiszem el, hogy nem kíváncsi arra, hogy mi van velem egész nap? Hogy egy fél perce nincs felhívni, pedig TUDJA, nagyon jól tudja, hogy ez tipikusan az a dolog, amiért meg fogok haragudni, mert már eljátszottuk ugyanezt párszor. Komolyan, amikor együtt vagyunk, akkor eszembe nem jutna, hogy nem szeret, de nem értem, hogy akkor miért nem jutok az eszébe egész nap, ha külön vagyunk? Miért nem képes egy telefont megereszteni?
Nem hiszem, hogy olyan nagy kérés egy fél perces telefon....
"Nem vagyok hisztis p*csa,"
Dehogynem. És minél többször számonkéred rajta, hogy miért nem hívott fel, annál kevesebbszer lesz kedve beszélni veled. NAPI 2-3 telefon évekig? Ne hülyéskedj már, feleslegesen generálod a feszkót.
Te reagálod túl!
Attól, hogy nem éltek együtt, attól még miért kell egy nap 2-3-szor telefonálni egymásnak???
Az, hogy naponta egyszer beszél az ember a másikkal, az elég, vagy éppen akár 1 napot nem is beszél az ember, még az sem tragédia.
Mi lett volna veled, amikor még nem volt telefon?
Nem nagy kérés, de attól még, hogy együtt vagytok, nem kell összenőni és minden lépésről tudósítani a másikat. Miért nem elég az, ha naponta egyszer beszéltek hosszabban munka/suli után? Gondolom ha nem is naponta, de azért szoktatok találkozni hetente párszor.
Szerintem hagyj neki egy kis életteret, mert hosszabb távon minden férfi menekül ettől.
Mi röviden szoktunk beszélni egyet reggel, délután és lefekvés előtt, még akkor is, ha ez csak annyi, hogy "Jóéjt, szeretlek".
Nem szoktam veszekedni, nem szoktam patáliát csapni, ez az egyetlen olyan dolog, amire érzékeny vagyok, mert úgy gondolom, hogy akit érdeklünk, az keres bennünket.
Nekem természetes az, hogy felhívom és megérdeklődöm, miújság vele, mert kíváncsi vagyok rá.
Jesszusom! Milyen messzire ment kirándulni? Mert ha az ország végébe, én a helyében ott is maradnék!
Bocsáss meg, de sajnálom a fiút. Több szabadságot kell neki adnod, ha komoly kapcsolatot szeretnél. Én kilennék ettől a hívogatástól. Valószínűleg ő is ki van, és azzal, hogy nem hívott, azt jelezte neked, hogy ennyire nem kéne egymáson csüngeni. De nem is a hívogatás a legnagyobb baj, az inkább emberfüggő, hanem az, hogy ő nem engedheti meg, hogy ne hívjon fel téged egyszer, de te azt megengedheted magadnak, hogy számon kérd és sértődötten kinyomd a telefont.
A férfiak nem így működnek, hogy ha x alkalommal beszélünk az egyenlő azzal, hogy szeretlek. Ezer más módja van annak, hogy kimutassuk az érzéseinket. Ha amúgy érdeklődő, kedveskedik és odafigyel rád, nincs miért aggódnod. Még egy nap kihagyás után sem tudsz valószínűleg túl sok újat mesélni, nemhogy 5-6 óránként...
Ezt a dolgot magadban kell lerendezni, mert valószínűleg önértékelési gondjaid/ önbizalomhiányod van és nem bírsz a párod nélkül létezni.
Egy-két ilyen alkalom nem a világ. Elszaladt az idő, sok dolga volt, elfelejtette, stb.
Amúgy is ha dolgozik, meg ha a családjával van valami program, alig tudtok beszélni. Csak azért hívjon fel munka után, hogy: "Szia, hogy vagy? Jól? Én is. Akkor szia!"
Szerintem ilyen zsúfolt napokon bőven elég, ha reggel és este telefonáltok. Este, ha már lement minden program, legalább tudtok kicsit többet beszélni.
Persze ti tudjátok.
Viszont az meg a másik ha rendszeresen megígéri, hogy felhív és rendszeresen nem teszi meg, azt kicsit én is sérelmezném, mert nálam alap, hogy nem csinálunk s*gget a szánkból.
Én azt mondanám, hogy ne keresd egy darabig, ha nem hív, ne érezze úgy, hogy rátelepszel.
Úgyis keresni fog.
"Viszont az meg a másik ha rendszeresen megígéri, hogy felhív és rendszeresen nem teszi meg, azt kicsit én is sérelmezném, mert nálam alap, hogy nem csinálunk s*gget a szánkból. "
Igen, nekem pontosan ez a problémám, mert mint említettem, nem az első vagy második alkalomról van szó. Megkértem, hogy majd hívjon, azt mondta, hogy rendben.
Semmi baj nincs akkor, ha azt mondja, hogy inkább majd este csörög, ha hazaért, de akkor ne ígérje meg, hogy hív.
Nem azzal van a baj, hogy nem hív fel egy nap ötször, hanem azzal, hogy rendszeresen ígér valamit, és rendszeresen nem tartja be - lehet, hogy ez nem jött át a kérdésemből.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!