Önkínzás ha megpróbálok a barátja lenni, hogy legalább a közelében lehessek? L/17

Először csak a helyes pofi fogott meg. 'Hmmm,nem lenne rossz ha magam mellett tudhatnám, de ha csak stírölés jut, az se tragédia."Reménykedtem benne hogy legalább egy tapló, és mikor végre kigyönyörködöm magam, belátom hogy nem veszítenék sokat :D De ugye miért is lenne nekem szerencsém, természetesen nagybetűs Tökéletes a gyerek xD

(- Mindenkivel nagyon kedves, nemtől, kortól, külsőtől függetlenül(velem is az, igaz ha kétszer váltottam vele pár félmondatot,sokat mondok :D)

- Okos

- Szép (igaz, egyénfüggő ki-kit talál annak, de akkor is...) )

Próbáltam elterelni róla a figyelmemet, de nem nagyon akar összejönni, sokszor csak azért bóklászok suliszünetekben a folyosón, hogy össze fussak vele és legalább pár másodperc töredékig lássam. Egen, mint köbö egy óvodás :P

A fejszerkezetem miatt nem valószínű hogy "testi-lelki jóbarátok" lehetnénk, de szerintetek érdemes megpróbálni az utóbbit? Sajnos nagyon nehezen alakítok ki kapcsolatokat(lányokkal is, hímneműeknél pedig már a köszönőviszonynak is örülök X/ ...)