Túl lehet ezt élni? Úgy érzem sose fog elmúlni, minden napom erről szól, hogy a szakításon kívül másra nem tudok gondolni.

Hosszú idővel ....

Hát,sajnos velem is ez a helyzet. Több,mint 2 éve vagyunk együtt, sok mindenen keresztül mentünk már. Ő mondjuk nem csalt meg (vagyis hát nem tudok róla),de elég sok olyan dolgot elkövetett,amivel szörnyen megbántott és csalódtam benne. Nyáron szakítottam vele egy ilyen akciója során,de nem sokáig bírtam,folyton adtam neki az esélyeket, és aztán mindig megbántam mert hiába járt a szám és magyaráztam el neki mindent,hogy nekem ez miért nem jó, ilyesmi, mégis megtette a rossz dolgokat. Most épp ott tartok, hogy megint kezdi,pedig megkértem külön, hogy ne tegyen ezt-azt,megígérte, hogy nem fogja de mégis csinálja, szóval ez nem lesz egy örök életű kapcsolat sajnos,pedig annak indult. És ő nekem az első,minden téren.Csakhát amíg én beleadtam apait-anyait, ő úgy tűnt, hogy értékelte ezt, de igazából nem eléggé, sajnos. De hogyha érzi az ember,hogy nem jó, akkor ha nem lehet megjavítani,annak sajnos véget kell vetni .Azt sem tudom mit kezdek majd nélküle, de az ember egyedül is jól kell érezze magát, rájönnie, ki is ő, miket szeret, mire képes. Hátha jön egy olyasvalaki majd pár év múlva, aki kicsit jobban értékel engem és azt, hogy együtt vagyunk. :) Persze nagyon fáj, az biztos, csak vele osztottad meg az életed ilyen sokáig, de az kell hogy erőt adjon, ami miatt szakítottál. És azt ő nem fogja megváltoztatni, ha eddig nem tette, hidd el :) Kitartás!

Saját sztori: Nálunk ugyanez volt a helyzet... Sokszor megalázott, hazudott, mindig megbocsátottam, többször szakítottunk 5 év alatt, én megcsaltam végül... Utána újra kibékültünk, belátta, hogy ő is hibás volt a dolgokban, 2 napja szakított velem, pedig már eljegyzést tervezetünk és közös életet... Belefáradt abba, hogy bizalmatlan vagyok. Most várok, hátha meggondolja magát, de félek, hogy nem sok esély van rá. Azt szokták mondani, hogy akiknek együtt kell lenniük azok előbb-utóbb együtt lesznek, bár ezt így ilyen helyzetben nehéz elfogadni és pozitívan gondolkodni. Kitartás! Engem az is megnyugtatott, hogy itt olvasom sorra, hogy hány év után szakítottak, és nem vagyok egyedül! Nem vagyunk egyedül ebben a dologban, mert még 100 másik lány szenved ebben, és szó sincs arról ,hogy csak velünk fordulhatott elő... És az is erőt adhat, hogy van olyan, aki egy válás után talpra áll, vagy egy eljegyzésből kiszállva kezdi újra az életét, és jobb úgy az élete. Én sem tudom jelen pillanatban elképzelni nélküle az életem, csak várni tudok...