Nem értem, mért van ez? Próbálom megérteni...

Van a barátom 17éves,én 16 vagyok,egy suliba járunk...decebmer 28-én kezdünk el járni.Minden ugy mond tökéletes volt,nagyon szeret én is öt...lefeküdtünk egymással,elsök voltunk egymásnak,mindent megkap töllem,törödik velem meg minden...Az exsemmel jár egyosztályba,aki állandoan rollam dumált keverte a szart meg minden hazudozott rollam össze-vissza és a barátomnak betelt a pohár,elég volt neki,feladta szakitott,elkezdett sirni is persze én is,zokogtunk,egy padon ültünk egymás ölében,a multrol beszéltünk h milyen jo volt,mennyi hülyeséget csináltunk együtt,és h mennyire jo voltam neki,h mindent megadtam neki minden értelemben...és h nagyon szeret,de igy jobb lesz mindkettönknek...sokat smároltunk meg minden...felszállt a buszra és elment...majd irt egy sms-t h vigyázzak magamra hazafelé,és irjak neki ha hazaértem,mert nagyon aggodik értem...irtam neki,majd este még chateltünk msnen...irta h megbánta amit tett,h hibázott de ez az ö döntése volt...akármennyire fáj is neki,megváltoztatni nem fogja inkább szenved...másnap is taliztunk,mert mentünk találkozora a nyaralásunkkal kapcsolatban,mivel együtt megyünk nyaralni,akárhogy is lesz mondta,majd egy padra ültünk a találkozo után és megint a multrol beszéltünk és sirtunk nagyon,smároltunk megint...annyira nehéz igy h akik szeretik egymást nem lehetnek együtt...de külömben szakitás elötti héten olyan fura is volt,suliban a szünetekben nem karolt vissza,nem irta a sms-be h szia kicsim,picim meg ahogy szokta,csak annyit irt h szia,meg olyan nagyon furcsa volt! A barátnöm is beszélt vele h ha szeressük egymást semmi és senki nem állhat az utunkba meg ilyenek,azt mondta a barátom a barátnömnek h majd még egyszer jol átgondolja!Hétvégén mentem a barátomhoz mint haver,és azt mondta h nagyon szeret...mondtam neki h tudom,majd leültünk az ágyra beszélgetni,kérdezte h én h szeretném,mondtam h tudod h én veled akarok lenne,mondta h ö is velem akar lenni,és smároltunk és megint járunk,mondta h ennyit még nem sírt egész életében meg már rég is sírt...és most olyan fura volt neki...néha még mindig olyan fura,tegnap is mentünk arra a találkozóra és utána egy padon ülve láttam h rossz a kedve meg kiabált is velem...,mondta h nagyon fáradt,meg éhes és már otthon lenne,de még nem volt buszja,meg mondta h erre a nyaralásra is mennyi papir kell....nagyon ki volt,nem mertem hozzászólni mert még leharapja a fejem...és akkor elkezdte h nem is vagyunk összeillök meg h lehet h rosszul döntött h megint újrakezdtünk...meg már nem tud semmit,nem tudja mit akar,lehet szabadságra van szüksége,meg lehet neki nem való egy komoly kapcsolat,ezeket mondta,meg ordibált velem h nem látom h semmi nem olyan mint rég,meg nem tudja mi a baj...velem nincs baj azt mondta én nagyon jó vagyok neki,szeret velem lenni...de nem tud semmit!Lehet h külön jobb lenne mondta és akkor bevágta azt a kérdést h akkor inkább folytassuk...én nem értem öt,mondtam h én változtatok csak h jobb legyen,mondta h nem kell,mert én igy nagyon jo vagyok...meg minden,mondta h lehet h ö ezt nem is akarja lehet h ö nem akar változni ezt mondta...ténleg nagyon nem tudja mit akar...majd este irt sms-t h neharagudjak h olyan volt ma,meg h nem tudja mi ütött belé,nagyon fáradt...irtam h megértem mert mindenkinek vannak olyan napjai,majd ö irta h ne értsem meg,mert nem az én hibám h olyan volt a naoja de mindegy,nem kellett volna ugy viselkednie,és h jóéjt,álmodj szépeket picim,szeretlek....ezt irta...annyira jol esett! De nem értem öt...segits nekem megértenem...vagy jobb lenne ha vége lenne...?Én már mindent megprobáltam,beszélni is...el sem tudod képzelni h mi mindent megtettem h megértsem meg minden...de már ténleg nem tudok mit tenni....