Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A szüleim nem kedvelik a barátomat, mit tehetnék? (bocsi, kicsit hosszú)
Ő 18, én 17 éves vagyok, kis híján 2 éve vagyunk együtt.
Általában én megyek hozzájuk emiatt a nem kedvelés miatt, én nagyon szeretem a családját és ők is engem, mindig hívnak mindenhová, családtagként kezelnek. Nálunk ez úgy van, hogy ne jöjjön, nem akarják látni, ha ritkán jön, akkor is ne maradjon sokáig.
Mindig azzal jönnek a szüleim, meg még pár rokonom, hogy ki tudja, ki lesz a férjem, meg ki lesz a barátom felesége, a fiatalkori kapcsolatok általában szakítással végződnek, ne vegyem már olyan komolyan, meg ne menjek velük strandra, ne menjek ide-oda, mert majd úgyis összeveszünk meg vége lesz. Tényleg lehet, hogy ez lesz egyszer, de ha most jól megvagyunk és szeretjük egymást, miért ne lehetnék boldog? Teljesen normálisak vagyunk, nem ez a "csak sz*xből áll a kapcsolat" típusú pár, szeretném addig élvezni, ameddig lehet.
Ő falusi, én városi, tehát eltérőek a szokásaink, ami nálunk úgymond meg van követelve, azt ők lazán veszik, stb. Meg neki a szülei alapból lazábbak, nekem nagyon szigorúak szinte minden téren...
Azzal is bajuk van, hogy tűz és víz vagyunk, az érdeklődési körünk nem igazán egyezik. Bár nekem épp ettől érdekes, mert akikkel hasonló az érdeklődésem, azokat általában nagyon hamar megunom, legyen az barát, vagy korábban fiúk. Nagyon csendes vagyok, de vele egész jól el tudok beszélgetni ennek ellenére, pedig szinte senkivel nem tudok.
Ha bárhová hívnak a barátom és a családja, mindig az a válaszom, hogy anya nem enged... Bár apa is legtöbbször mellé áll.
Ha arra kerül sor, hogy szakítunk, akkor úgy lesz... De elég rosszul esik, hogy már most erről beszélnek, mikor boldogok vagyunk... Fiatalok vagyunk elismerem, erről kérlek ne írjatok, tisztában vagyok vele, hogy egyáltalán nem biztos, hogy vele élem le az életem. De ha azért nem vagyok vele, meg azért nem csinálok meg dolgokat, mert "majd jön a következő", akkor sosem jutok el sehová, és kimaradok a fiatalkori dolgokból. De javítsatok ki, ha tévedek... :)
Bocsánat, hogy hosszú lett.. Erről kérnék véleményt felnőttektől és fiataloktól.. Bármely korosztálytól.. Köszönöm!
Mivel ez a Ti életek,kapcsolatok ne foglalkozz az őseid véleményével
szeretitek egymást és jól elvagytok ez a lényeg
Ti vagytok a jövő ők a múlt ereszd el a füled mellett ezeket a buta megjegyzéseket ,"tanácsokat"
nekik biztos rossz élményük volt
Szia. Olyan ez mint egy középkori háború idején a vár.
Ha biztos lábakon áll senki nem tudja bevenni.
A legfontosabb, hogy bízzatok egymásban és szeressétek egymást a pároddal, úgy mindent átvészeltek majd. Szüleiddel kapcsolatban pedig az a tanácsom, hogy több időt tölts velük , közös programok egyéb. Ha látják hogy te szereted őket, előbb utóbb beadják a derekuk. Szóval Hajrá és kitartást :)
nem olvastam el, mert lusta vagyok.
csak 1 dologba gondolj bele.
ha felnéznél a szüleidre és hiteles nőnek és férfinak tekintenéd őket akkor ezt a kérdést ki sem tetted volna ide. azt hiszem ebben meg egyezhetünk.
na most.. ha látod a szüleiden, hogy minden nap a saját szájukba szarnak és te nem akarsz ilyen életet, akkor innentől kezdve nincs értelme továbbra is követni az ő élet útjukat, folytatni amit ők elkezdtek, hallgatni rájuk, hiszen láthatod, hogy hova fog vezetni.
az embernek a szülei a tanító mesterei.
sokszor pedig bizony arra tanítanak minket, hogy milyenek ne legyünk.
tojd le, hogy mit mondanak, a te életed te éld, ne pedig ők.
felelősségteljes felnőtt ember vagy nemde? akkor ne érdekeljen olyan emberek véleménye akik a saját életükkel sincsenek rendben.
a rizsa, hogy aggódunk miattad és csak jót akarunk és hogy hálátlan vagy stb-stb pedig mind-mind érzelmi zsarolás, hogy letörjék a kibontakozó éned
Köszönöm szépen minden eddigi válaszadónak!
Ami a szex témát illeti, mindketten szüzek vagyunk, tényleg nem arra megy ki az egész. Örülök neki, hogy találtam egy fiút, aki rendes és bár teljesen más, elfogadjuk egymást.
Együtt alvás, hm... ha rajtuk múlik, majd 40 évesen. Nem másokhoz hasonlítom magam, de más korombeliek már túl vannak jó pár dolgon, szóval a miénk nem elhamarkodott kapcsolat.
A féltékenységben lehet valami, erre még nem gondoltam mondjuk...
Még annyit, hogy apum is kissé másabb kultúrából jött, mégis megvannak és elfogadják egymást, most ez fáj nekik, hogy a barátomnak is mások a szokásai és máshogy viselkedik?
Na, még egyszer köszönöm mindenkinek.:)
Szia kedves kérdező! :)
Megkérdezhetem, hogy együtt vagytok-e még a barátoddal? Őszintén érdekelne! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!