Hogyan lehetséges, hogy a katolikusok többsége támogatja a melegházasságot?

Már megint, ne haragudjon de úgy beszél mintha ez egy betegség lenne egy olyan dolog amit kinő az ember: "érdemes vizsgálni, hogy változtatható-e az állapota" Állapot?

És szerintem pont hogy a liberalizmus viszi jó felé a világot, mert az egyén szabadságát szorgalmazza, azt hogy teljesen mindegy milyen a vallásod, a bőrszíned, identitásod te is ember vagy. Jó nyilván pedofília és társai nem tartoznak ide a bűncselekményeket nem fogadom el én sem.

Az én "állapotomon" nem lehet változtatni, sem erős hittel sem mással.

Már gyakorlatilag allergiás vagyok az ilyen konzervatív megsavanyodott vallási csoportoknak akik azt hirdetik hogy az ő hitükkel megszabadulok a "bűnös" vágyaimtól. És ha meglátok egy ilyet elkap a hányinger.

Én liberális vagyok nekem ugyan semmi bajom nincs a kereszténységgel, csak abból van elegem hogy állatként kezel sok pap. A tiszteletet én réges rég megadtam ennek a vallásnak de eddig úgy tűnik hogy megrág és kiköp mint a a rágót(tisztelet a kivételnek).

Sok vallással találkoztam már de kétség kívül az Iszlám és a Kereszténység a legellenségesebb velünk melegekkel kapcsolatban. De nem bánom, hiszen ha a hit erőt ad nekik, végül is jóra tanít a keresztény vallás. A tíz parancsolat például kifejezetten a jót szorgalmazza.

DE mint már azt oly szépen leírtam én is megérdemlem hogy gyerekem lehessen mert ember vagyok, ne is tagadja hogy ezt nem joggal követelem.

És visszatérve a liberalizmusra. Én azért vagyok ateista mert nem akarok függni egy felsőbb hatalomtól, nem akarom hogy az szabja meg nekem hogy én hogy éljek. Itt van az emberiség itt van a demokrácia majd ennek a kiépített rendszernek szót fogadok. Valamint nem fogadom el a szélsőséges pártok véleményét, sem a túlzottan konzervatív vallási személyekét miszerint nem vagyok érdemes egy családra, nem vagyok érdemes az életre. Mert mindenhonnan ezt dörgölik a pofámba hogy más vagyok és hogy az emberiség söpredéke, nem fogom megjátszani magam igenis azt akarom hogy lássanak.

Jogod van ahhoz, hogy gyermeked legyen? Igen, van. Ki mondta, hogy nincs? Jogod van még ahhoz is, hogy nővel házasodj, és jogod van ahhoz is, hogy lefeküdj egy nővel. Tudom, hogy nem szeretnél lefeküdni nővel. Én sem. Csakhogy ameddig a gyereket nem a gólya hozza...

Nem állítom, hogy biztosan megváltoztatható a homoszexualitás, azt pedig főleg nem, hogy mindenkinél. De ezt sem tudom állítani, hogy biztosan mindenkinél megváltoztathatatlan. Egy barátom már többször a fejemhez vágta, hogy azért nem változik semennyit semerre az én melegségem, mert nem is akarom, hogy változzon, ugyanis én így jól érzem magam. Valószínűleg nem lehet így leegyszerűsíteni a dolgokat, de nem tudom azt mondani, hogy ennek semmi alapja sincs.

Gyógyít-e a vallás és a hit? Hát mégis mi gyógyítana, ha nem az? De akkor is tudni kell, hogy meddig kompetens a vallás, hit, lelki gondozás és meddig a pszichológia és a többi tudomány. Rossz, ha egymás dolgába kontárkodnak. Ha valakit hittel, vallással, Krisztusi szeretettel akarunk valamiből meggyógyítani, akkor magunkhoz, hitünkhöz, Krisztusunkhoz kell édesgetni és szeretni az illetőt, nem pedig vádaskodással meg ítélkezéssel elüldözni. Tudom, hogy sokan az utóbbit teszik, de szerencsére nem mindenki, többek között a mostani pápánk sem.

Miközben a liberalizmus szabadságot ad, aközben elvesz minden kapaszkodót, talajt és gyökeret. Azok nélkül márpedig nem lehet élni.

Akármennyire is pozitívan nyilatkozunk a melegségről, megtűrjük, elfogadjuk, szeretjük, akkor is érezzük vagy tudjuk, hogy heteroszexualitás az alap, a világot, a társadalmakat a heteroszexualitásra lehet ráépíteni, nem a melegségre.

Én azt gondolom, hogy ha biztosan tudnám, hogy a melegségemet meg tudnám változtatni, akkor kötelességem is lenne megváltoztatni.

Én sem értek mindent. Természetesen hiszek a vallásomban, de ettől még nem jelenthetem ki objektíven azt, hogy nálunk van minden tudás és bölcsesség és senki másnál.

De abban biztos vagyok, hogy a világnak kell legyen egy objektív rendje, kell léteznie az objektív igazságnak, akár ismerem illetve értem ezt, akár nem.

És ha nem fogadom el ezt a rendet, nem igazodom hozzá, azzal elsősorban magamnak ártok, még akkor is, ha sokszor nem tetszik ez a rend, vagy kényelmetlen hozzá igazodni.

41-es vagyok

Maga ezt írta: "Miközben a liberalizmus szabadságot ad, aközben elvesz minden kapaszkodót, talajt és gyökeret. Azok nélkül márpedig nem lehet élni."

Sajnálom de téved, a liberalizmus pont hogy támaszt nyújt annak aki eddig szenvedett, a liberalizmus el akarja tüntetni a szélsőséges viselkedést, ez által megvéd minket melegeket a zsidókat, és a többit.

A liberalizmus nekem egy kiút, kiút egy borzalmas helyről, ha a liberalizmusra gondolok akkor ha csak akár egy pillanatra is de azt érzem hogy nem élek hiába. Attól hogy liberális vagyok, szabadnak érzem magam nem kell bujkálnom a világ elől, magam lehetek. Nekem a liberalizmus ad kapaszkodót, ahogy sok más embernek is, csak azoktól veszi el a támaszt akik csak gyűlölködnek és ócsárolnak(fasiszták, kommunisták, konzervatívak).

Amikor liberális lettem megértettem hogy igenis le lehet győzni a fasizmust és igenis megálljt kell parancsolni ennek a begyöpösödött gusztustalan eszmének nem is beszélve a kommunizmus kínjairól.

A melegházassággal kapnának egy büdös nagy pofon(már elnézést) az ősember arcukba hogy egy életre megtanulják, nem ők a főnökök!

Engem a liberalizmus még semmi elől nem védett meg, a liberális politikusok meg pláne nem.

Társadalmi és közbiztonsági értelemben szeretném ha rend lenne. Szeretném, ha lennének olyan értékek és szabályok, amikhez mindenki igazodni tud, és ezek nem változnának folyton. Ha ettől vagyok konzervatív vagy szélsőséges, akkor vállalom. Viszont én nem szoktam gyűlölködni. Sokak viselkedése és szokása nem tetszik, sok mindről meg van a véleményem, társadalmi csoportokról is, de én akkor sem gyűlölködöm.

Viszont azt nagyon utálom, amikor azért nem szabad gondolnom valamiről valamit, mert azzal megsértek bizonyos embereket, konkrétan azokat, akik a liberalizmus nevében hirdetik a szólás a gondolat és a vélemény szabadságát. Legtöbbször a politikában fordul ez elő, de nem csak ott.

Én meleg vagyok. Sokat küzdöttem ennek feldolgozásával. A leglényegesebb, ami segített az az alábbi:

A melegség mégiscsak összefügg az ember nem elfogadásával. A melegség miatt nem fogadnak el, vagy a nem elfogadás miatt leszek meleg? Nem tudom, de valahogyan összefügg. Sokszor nem fogadják el az embert, vagy nem úgy fogadják el, ahogyan van. Ezt nem csak melegek élik át, de ők szinte kivétel nélkül. Nem tudatosul ez mindig, bennem sem tudatosult sokáig. Aztán egyszer csak mégis. És ekkor jött be a képbe a vallás. Kaptam keresztény nevelést gyerekként, ezért ez is benne volt a pakliban. A kegyelem által sikerült megéreznem, hogy itt a földön akárki nem szeret vagy akárki nem úgy szeret, ahogyan vagyok, akárki állít feltételeket a szeretet elé, Isten engem akkor is feltétel nélkül szeret. A bűneimet és a hibáimat nem nézi jó szemmel, azoknak nem örül, de azokkal együtt vagy annak ellenére feltétel nélkül szeret. Annyira szeret, hogy képmásának teremtett engem (is) és fia által megváltott engem. És az üdvösségben vár rám. Amióta ezt felismertem, azóta vagyok igazán boldog ember. Boldog vagyok, hogy Istenhez és az ő Egyházához tartozhatok. Rájöttem, hogy az Isten még így melegen is szeret engem.

Átéltem, hogy hozzám hasonlóan a föld összes embere az Isten képmása. Isten mindenkit szeret, hív és vár. Ezért tudom az embereket elfogadni én is, mert az istenképmást látom benne. A bűnös esetében külön tekintek az emberre és külön a bűnére. És ezért én nem gyűlölködöm. Ha valakivel mégis bajom van, akkor először imádkozom érte.

Én mindig az Egyházban találtam valódi közösségre. Az egyházból ismerem a legjobb barátaimat, és azokat is, akikkel a melegségemet is meg tudtam osztani. Más melegeket is ismerek az Egyházban.

A vallásom és a hitem húzott ki az élet gödreiből. A vallás és a hit adott a nehézségek leküzdéséhez erőt. A hit és a vallás ad nekem célt, kapaszkodót, utat, drukkereket, talajt, gyökeret. Miért is ne legyek én akkor vallásos? Miért is ne legyek én katolikus? Miért lenne nekem jó ha liberális lennék?

"a liberális politikusok meg pláne nem."

Én egy szóval nem említettem hogy Fodor Gábor úr fog megvédeni, én csak azt mondtam hogy a liberalizmus és politikája ad nekünk jogot. A liberális pártok állnak ki mellettünk egyedül nem a KDNP....mindegy nem ide tartozik.

Teljesen mindegy úgysem fogom magát meggyőzni, leírtam hogy számomra mit jelent a liberális gondolkodás, de semmit nem szúrt le belőle semmit, rögtön Istennel és az ő fiával jött de mivel látom hogy eredménytelen a küszködésem nem szólok többet hozzá a témához.

Jó volt "vitatkozni" :) Viszlát.