A barátom tetetett a nyelvébe piercinget. Tudja, hogy mindig is utáltam az ilyet, és azt kértem, hogy csak ezt ne, ma felhívott, hogy berakatta. Nagyon összevesztünk, ezek szerint ennyit számít a véleményem. Szerintetek?

Párom utálja a piercingeket, én mégis elkezdtem szép sorban teleszúratni magam.

Leültem vele előtte megbeszélni, mondtam, hogy tudom, hogy neki ez nem jön be, de nekem így tetszik.

Először neki is a hiszti jött, meg hogy nem szeretem eléggé ha nem érdekel a véleménye.

Erre mondtam neki, hogy érdekel, de ő is értse meg, hogy én így érzem magam teljesnek. Nem is kell megértenie, mert magam sem tudom ezt megmagyarázni, csak fogadja el. Ha szeret elfogad ezzel együtt.

Végül kompromisszumot kötöttünk: megmondta milyen piercinget semmiképpen sem viselne el rajtam, azokon kívül bármilyet szúrathatok.

Valahol erről szól a kapcsolat: a kölcsönös elfogadásról. Párodnak marha rossz lehet hogy nem érted meg őt, és neked is rossz érzés, hogy nem törődik azzal, hogy számodra a nyelvpiercing visszataszító.

Itt csakis a kompromisszum jöhet szóba. Bár korábban kellett volna megbeszélnetek ezt normálisan.

De jobb ha tudod, ha úgy érzi korlátozod az önkifejezésben, előbb utóbb találni fog magának valakit, aki engedi kiteljesedni.