Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan lehet átvészelni ezt?
Sziasztok!
Igazából nem is választ várok a kérdésre,hiszen azzal valahol mélyen magam is tisztában vagyok.Viszont minden konstruktív tanácsot,kritikát,tapasztalatot szívesen veszek amelett,hogy jól esik most kiírni magamból mindezt.
A lényeg,hogy húszas éveiben járó nő vagyok egy éves kapcsolattal a hátam mögött.Mostanra betelt nálam a pohár,a párom képtelen volt lemondani egy bizonyos függőségéről,ami elég jól megmérgezte a kapcsolatunkat.Így hát gyakorlatilag hátat fordítottam neki,mert unom a megmentő szerepét.Esélye számtalan volt a változtatásra,mégsem történt semmi változás,sőt,a helyzet eléggé elfajult.Mégis a megkönnyebbülés helyett folyamatosan szenvedek miatta.Annyi szeretet van bennem,és annyira szerelmes vagyok a mai napig,hogy nem találom a helyem,fáj élni.Közben meg ő kapaszkodna,de én már nem érzek magamban elég erők,és lököm el magamtól.Furcsa ez a kettőség,felemészt.Vívódom,hogy ezredszerre is beszéljünk,vagy taszítsam el magamtól.Sok fájdalmat,szenvedést okozott már a viselkedésével.Eleinte pedig minden olyan idilli volt,összeszedte magát,szerettük egymást.Utána jött az újabb lejtő,már nem tudott megállni.Én meg most siratom azt az időszakot,vissza szeretném kapni azt az embert,aki volt.Nem is tudom,mit tegyek...Illetve tudom,csak borzasztó ez az egész.
Ahogy írtad is tudod mit kell tenni...Sajnos én is csak annyit tudok mondani hogy akármennyire is rossz, de mégiscsak jó döntést hoztál. El kell hagyni a süllyedő hajót amíg van rá módod, és nem ránt magával.
Nekem is borzasztóan nehezemre esett az előző barátnőmmel szakítani mert marhára csórók voltak, nagyon sok gond volt otthon, és én voltam az egyetlen barátja, meg a támasza is egyben. Viszont a kapcsolatunk annyi szarságot megélt már, rengeteget veszekedtünk hogy muszáj volt önzőnek lennem mert nem voltam boldog mellette. Ilyenkor sajnos nincs mit tenni. A mai napig úgy érzem hogy cserben hagytam, és ő a mai napig keresne ha nem tiltottam volna már le minden létező módon. Viszont minden rossz érzés ellenére tudom hogy ezt kellett tennem, és biztos vagyok a döntésemben.
Szia!
Én is voltam hasonló helyzetben (nem volt hajlandó dolgozni menni).19 évesen (lány vagyok)dolgoztam minimálbérért hogy ő otthon lehessen és űzze a hobbijait a megkeresett pénzből.4 évig bírtam aztán véget vetettem a kapcsolatnak amit nagyban köszönhetek a jelenlegi páromnak a férjemnek.
A lényeg hogy nálatok is csak ideig óráig akarjátok ketten és utána már csak te erőlteted.Szerintem is jó döntést hoztál!!!Csak légy erős és tarts is ki mellette!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!