Érdemes nekünk férfiaknak megmutatni az érzelmesebb oldalunkat a nőknek, amikor a nők pont a kemény, megrendíthetetlen, hibátlan férfiakra buknak?

Három komolyabb barátnőm volt eddig. Úgy vettem észre, mindkettő csak addig nézett fel rám, amíg a keménykötésű, masszív, érzelmekre kevésbé fogékony oldalamat mutattam.

Miután jobban megismertem őket azokban a kapcsolatainkban és bizalmat szavaztam számukra, úgy lettem egyre empatikusabb, együttérzőbb, megértőbb, mintha egy megértő barát, egy korrekt bizalmas lennék.

Elnéztem a hisztiket, a kiakadások, apró veszekedések után mindig jöttek békülni, és megbocsátottam nekik a fölösleges, oktalan balhékért. Éreztettem velük, hogy számíthatnak rám, akármi is fog történni, mindig velük leszek.

Az ilyenek után már valahogy kevésbé voltam vonzó számukra. Éreztem, hogy el akarnak távolodni tőlem, már nem vagyok olyan fontos nekik. Szakítás lett mindháromból.

Ahogy halad az idő, mintha azt érezném, hogy kezdek kiüresedni, kezdek a nőkkel egyre töketlenebb lenni, mert egyszerűen már nem tudom, hogy mi kell nekik, mire vágynak.

25/férfi