Elköltözni 18 évesen? Mit gondoltok róla?

Nem szeretek itthon lenni. Nincs étvágyam, nem megyek ki úgy a konyhába ha van legalább egy ember kint, maximum úgy ha anya van ott. Anyámmal, nevelőmmel, nevelőm anyjával, féltestvéremmel, és nevelőm unokaöccsével élünk egy 3 szobás panellakásban. Úgy érzem ez sok, sőt, nevelőm ordibál is mindenkivel, a gyerekével is (4 éves) és ő is átvette a stílusát, a gyerek is ordít mindenkivel, csúnyán beszél, visítozik, hisztizik nyavalyog egész nap. Nevelőm anyja egy cispősdoboznyi gyógyszert szed, szellemileg nem ép, és idegesítő is. Egész nap zaj van, vihognak vagy ordítozás van, e mellé visít a gyerek is.

Beszokott ülni a gépem elé is a szobámba nevelőm, magára csukja az ajtót én pedig addig kint malmozok a széken, közben ő pornót néz és gondolom el is van magával, azután használt zsebkendőt találok a monitorom mellett, rágót feltapasztva vagy épp használt fogpiszkálókat. Meg tárolónak használják a szobámat is.

A lényeg itt jön hogy van egy nagyszerű lassan egy éve tartó kapcsolatom, a fiú külön épületben van a szüleitől, de még nem jött szóba különben az összeköltözés. Hétvégente vagyok náluk, most hogy már nem dolgozom, többször, de suli közben ilyen környezetben pokol az itthonlét. Zsúfoltság van...egyszer össze is akartak rakni a 4 és fél éves gyerekkel, együtt lakjunk a szobában mert már nagyobb és nehogy már náluk legyen. Azóta megoldódott.

El akarok innen menni, de még is úgy érzem, 18 évesen még nem helyes, pedig valaki már 15-16 évesen összeköltözik a barátjával, nekem pedig már szabad utam lenne.

Nem is merem megkérdezni a páromtól..

Hiszen úgy érezném teher vagyok, a szüleinek is több emberre kéne figyelnie, pedig tudom hogy annyi ember költözik így össze, én még is félek ettől, de most mindennél jobban szeretném.

Nem is lennék mindig ott, van lovam akivel foglalkoznom kell, és a nagyszülők akiket látogatni kell.