Mit tegyek ha huzamosabb ideje csak ezt érzem? Mikor az utolsó utáni is ugyanazt csinálja veled, azt gondolod, hát jó újabb vonat csapott el, ahelyett, hogy felvett volna és együtt suhanhattatok volna tovább, hát jó. Várok a következőre.

De mikor az a kis idő eltelik, míg kijössz mint belső szemlélő, és egyre inkább tudod kivűlről megállapítani a tényeket, rájössz, hogy elfogytál. Nem tudsz tovább ott állni. A szeretet a bizalom, a hit és az elfogadás tényezőjén alapul. Mintha kiszívták volna belőled. Elveszett a bizalom, nem egyes emberek irányába, hanem mindenki irányába. Nem érdekelnek. Áveszi a tőrődést és a hitet a közöny, a bizalom ellenszenvvé alakul. Nem akarsz senkit elfogadni, hátat fordítasz, mert rájössz nem kell neked semmi. Nem megy már a talpraállás. Inkább befelé fordulsz és inkább a magad világába és érzéseibe göngyölöd magad, minthogy másét fürkészd, kutasd és kiismerd. Jobban érzed magad egyedül, mert csak sérülsz, és már nem tudja senki bebizonyítani, hogy nem csak ilyen létezik.