Tényleg a nőkre jellemző inkább az, hogy tökéletes kapcsolatot feladnak, csak azért mert "elmúlt"? Miért teszik ezt az emberek egy jó kapcsolatnál?

Hagyjuk már ezt a jófiú rosszfiú dumát. Rossz fiú az, aki börtönben ül mert élvezetből kinyírt valakit. Attól nem lesz valaki rossz fiú, hogy tetováltat a karjára egy nonfiguratív mintát. Gondolom börtöntöltelékkel egy nő se szívesen kezd. Ennyit a rosszfiúkról. Kevesebb filmet nézzetek.

A nő pedig azért hagy el, mert már nem érzi, hogy melletted kell lennie. Nem azon múlik, hogy mit teszel meg érte. Én sok nőért megtennék mindent, de ettől még rám se hederítenek. A másikért pedig alig-alig teszek valamit, mégis mellettem marad. Kémia az egész, az okosabbja be tudja látni, ha elmúlt a varázs és a kötédés, a maradék pedig szenved akkor is, ha a pasi mindent megad neki.

Van persze olyan, hogy megtalálod aki mellett maradni akarsz akkor is, ha már a nagy láng kialudt, de ez egyáltalán nem amiatt van, hogy mit ad meg a másik vagy mit nem. Sokkal inkább múlik azon, hogy látsz-e biztos jövőt kettőtöknek vagy sem.

6-ossal teljesen egyetértek: "Aki a szerelemet keresi az sose fog tudni megállapodni ha meg mégis akkor félrejár. Én soha nem dobnék el magamtól egy ideálisat azért mert elmúlt a szerelem."

Illetve egy másik kérdésben írták válaszként: Kérdés, hogy mikor múlik el - ha fél év múltán, akkor valóban nincs miről beszélni, de ha évek múltán, akkor nem az új keresés az egyetlen megoldás, attól függetlenül, hogy ma nagyon nagy divat, mert egyszerűbb, mint plusz belefektetni a kapcsolatba.