Ez normális? Kérdésed túl rövid, magyarázatod hosszú?

Bár voltak már csajok az életemben jó, nem oly sok, de inkább hosszabb időre voltam velük, sosem voltam egy éjszakás típus. Egy rakás idő óta azonban nincs barátnőm, senkim sem volt. Lett volna egyszer lehetőségem ebben az évben összejönni egy lánnyal, de nem tetszett nekem a lány sajnos. Szóval, a helyzet érthetetlen. Tapasztalt vagyok a párkapcsolatokban és most mégis inkább azt érzem, hogy bár már nem tizenéves vagyok, de visszatért a lázadás korszaka. Mivel több elutasítást kaptam, mint sikerélményt, elhatároztam, hogy most már csak juszt sem fogok barátnőt szerezni, mármint ha lesz lehetőség (amit kétlek), elhessegetem majd a gondolatot meg a lányt is. Annyi fájdalom szorult belém az utóbbi időkben, hogy úgy érzem, már nem tudnám szeretni a lányt akit az élet utamba sodor. Meg úgy bele is fáradtam már ebbe a barátnő szerzési dologba. Kész, elég volt.