Mi ez a viselkedés szakítás után? :O

Szia!

Ez azért van, mert szeretitek egymást,és csak azért szakítottatok mert untátok a dolgot és tudat alatt újítani akartatok. Sok pár szakítás után sokkal jobban el tud dumálni egymással, mint azelött. Szerintem meg kéne beszélnetek a dolgot, hogy akkor most mi legyen,esetleg újból járhatnátok.Csak aztán vigyázz nehogy más lányokkal is lefeküdjön!

Ha lefeküdtök, beszéltek stb., akkor nem szakítottatok igazán.

Felszabadultatok a "most járunk" című hűhó alól, és most szabadon lehettek együtt. Ezért jó, ha az ember nem deklarálja önkényesen, hogy "mostantól jár" vagy "most szakít". Arra ugyanis semmi szükség úgy külön.

Még összejöhettek újból, de nem biztos.

Ha lefeküdtök, beszéltek stb., akkor nem szakítottatok igazán.

Felszabadultatok a "most járunk" című hűhó alól, és most szabadon lehettek együtt. Ezért jó, ha az ember nem deklarálja önkényesen, hogy "mostantól jár" vagy "most szakít". Arra ugyanis semmi szükség úgy külön.

Még összejöhettek újból, de nem biztos, hogy ez megtörténik.

Én nagyon hasonló szituációban vagyok most.

Kb 2 hete szakítottunk a barátnőmmel, közel 8 év után. Azóta valahogy más dimenzióba kerültünk, még őszintébben beszélgetünk, még erősebbnek érezzük szerelmünk, amit a szakítás pillanatában úgy éreztük már kialudt. Tegnap éjjel 3-ig beszélgetünk a kocsiban, csókolóztunk, és egy hajszál választott el a szextől is minket.

Nemet kellet mondanom, mert tanultam korábbi hibáimból. Szerintem az ember ilyenkor érzelmileg teljesen instabil lesz, menekül a fájdalom elöl, feltörnek a régi emlékek stb. A 8 év alatt egyszer szakítottunk, és rá 1 hónapra ismét egymásra találtunk. Ugyanabba a kerékvágásba zökkentünk vissza, ami hiba volt, az ilyenkor megjelenő rózsaszín felhő hamar elszáll, és onnan folytatódik ahol abba maradt, és valószínű úgy is végződik, mint ahogy végződött, csak időkérdés.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ha valaminek vége, akkor vége, csak szerintem megkell várni, míg teljesen leülepszik a dolog, és utána annak tudatában újraértékelni a dolgot. Valószínűnek tartom, ismét kifogunk békülni, de mivel szakítottunk, és ugye az nem véletlen, most igyekszem ellenállni.

Én azt mondtam, és most is azt mondom, ha a sorsotok úgy van megírva, úgy is egymásra találtok, és előttetek az élet, kár sietni.

Nekem tudom időre van szűkségem, most már csináljuk végig amit elkezdtünk, és Ő is keresse meg a kérdéseire a választ. Fél, hogy elvesztett, hogy egyedül lesz, hogy hogyan fogja eltartani magát, milyen lesz az új albérlet, stb. Majd amikor nem fél már semmitől, és mindkettőnkben teljesen leülepedett a dolog, talán ismét egymásra találunk. De az is lehet, hogy addig mindketten találunk mást, akivel még boldogabban lehetünk…

Szerintem idő kell..