Mikor és miért küzd a saját érzései ellen? Itt arra gondolok, hogy érez valamit egy másik ember iránt, és teljesen elzárkózik, eltaszítja ezt az érzést.

Önbizalomhiány?

En is igy vagyok..azert probalom elnyomni az erzesemet mert dobtak es mar masnap mas csajjal volt igy remenytelen amugy felevig voltunk egyutt mar 3 honapra h vege..szeretem,de muszaj kiirtanom magambol ezt az erzest..

honapja*

Mert nem erdemli meg hogy szeressem, en meg probalom teljes erombol nem szeretni, mert a vegen nagyon fog fajni.

Én pl azért, mert az akaratomtól független. Valamiért vonzodóm hozzá ( ráadásul csak lelkileg), minden gondolatomban jelen van, mindenféle hülyeséget beképzelek lehetetlen dolgokba és ez több éve így megy, ha küzdök ellene, ha nem. Van amikor úgy érzem, hogy tényleg szeretem, de aztán megint rájövök, hogy én ezt nem akarom, mivel teljesen mások vagyunk, nem értem az egészet, semmi értelme nem lenne a kapcsolatnak, még csak hozzá sem tudok adni az életéhez valami értékeset, és mégis ez van. Plusz valószínűleg Ő egyáltalán nem így érez, de ha mégis így lenne, se lenne értelme. Nagyon kiborító, és fájdalmas.

Mar egy jo ideje egyutt vagyunk, nagyon erosen kialakultak bennem az erzelmek. A vegen persze lelkileg tonkrevagott, viszont bizonyos okokbol meg egyutt vagyunk. Ezert probalom nem szeretni, de nem megy. Kozben utalom is, amiert ilyen szemet volt, es ettol a kettotol igy egyszerre eleg szar.

Az én esetemben a férfi, aki érez valamit irántam pontosan ezt teszi velem. Bár elismeri, hogy van valami, de mivel családja van, ezért küzd az érzés ellen. Megpróbált teljesen eltaszítani magától, hogy majd akkor jobb lesz, de nem lett. Tulajdonképpen azt hiszem két hétig ha tartott a teljes elszigetelődés, azután szépen lassan már újra ott tartunk, ahol azelőtt, ha nem továbbléptünk érzelmileg... De még mindig küzd, látom rajta, hiszen neki az az elmélete, hogy a gyerekeknek teljes családban kell felnőni, hogy normális emberekké váljanak. Erre ellenpéldákat is képes felhozni, hogy mi lett pl. xy-ból, akinek elváltak a szülei. Tehát fanatikusan a gyerekei érdekeit tartja szem előtt (amit egyébként nagyon becsülök benne, de nem feltétlenül értek vele egyet), csak pár év múlva, amikor kirepülnek nehogy megbánja, hogy elszalasztotta a lehetőséget a boldogságra.