Hogyan ábrándulhattam ki ilyen hirtelen a barátomból? 1,5éve járunk

Elég volt 3-4 randi hogy kiábránduljak,pedig jól megvoltunk.Lelki problémái vannak a fiúmnak ami egyszer csak előjön belőle a randi vége felé(bánkódik az életén,meg hogy hogyan bánnak vele az emberek,hogy ő senkinek se fontos,nincs kedve sokszor élni).Önsajnálat.Normális családja van,nagyon kedves bátyja,barátai,itt vagyok neki én(ugyanabban az utcában lakunk)van jó munkahelye is.Ezeket mindig elmondom neki,s azt is hogy pozitívabban lássa már az életét!De én nem akarok folyton a pszichológusa lenni.Én olyan fiút szeretnék aki legalább magával rendben van.A másik dolog meg az hogy úgyérzem megfolyt a szerelmével,csak én vagyok a mindene,miattam kel fel reggel,csak én lelkesítem,mintha én lennék a ,,gyógyszere".Lehet ennek örülnöm kéne de valahogy nem tudok.Kiábrándultam,s csak a nagy nyomást érzem magamon hogy valakinek én vagyok az élete!16 évesen belekeveredtem egy ilyen hosszútávú kapcsolatba és valahgogy nem vagyok boldog,összezavarodtam:(

Mit csináljak??