Hmm. Fel van adva a lecke :D Na most mi legyen? :D (Hosszú, de kéne a tanács! Kort, nemet írjatok légyszi)

Van egy lány, szeretem néhány hónapja, de nem léphettem felé komolyat, hosszú miért. Relatíve sokat beszéltünk, de 3 hete mindig én kerestem, előtte nem volt gond ezzel. Most már tudom miért nem írt. Ma beszéltünk neten, jó volt, élveztem és szerintem ő is. Miután kiléptem kitette, hogy kapcsolatban van :D Erre annyit tudtam reagálni, hogy "lol" és röhögtem fél órát ezen, ha tudná mennyit gondolok rá naponta, erre ez? :DDDD Szerintem sokkot kaptam :D Meg nem tudom komolyan venni a srácot, meg ezt az egészet, ami köztük van, láthatta vagy 2 szer a gyereket, meg az ország másik végében lakik, nem jósolok nagy jövőt ennek, ezért nem is félek ettől szerintem. Nem azt akarom, hogy ha boldogok lesznek, ne legyenek együtt, velem most úgysem tudna egy lány sem mit kezdeni, csak hát beleszerettem, küzdöttem ellene, mert tudom, hogy nem szabad most szerelmesnek lennem mert mélyponton vagyok, de nem tehetek róla. Ez nem olyan dolog, ami felett van hatalmam, nem úgy megy, hogy na jó, akkor most holnaptól nem szeretem és kész :D Szóval a kérdés a következő:

A) foglalkozzak ugyanúgy a lánnyal mint eddig? és tartsuk fent ezt a jó viszonyt, és játsszak arra, hogy nem tart úgy sem sokáig azzal a sráccal. Eddig mindent feladtam túl korán, ezt nem akarom!

B) Valljam be neki, hogy mit érzek? És ezzel kockáztassam azt, hogy az összes jövőbeni esélyem elszáll?

Valahogy így gondoltam, hogy írok neki fészen, ha nem tudunk talizni, hogy: "Jó-jó, hogy összejöttél azzal a sráccal, meg örülök is, tényleg ha boldog leszel, csak van ezzel egy kis gond. Az, hogy én is szeretlek."

(Ezt szerintem nem tudja, max sejti,mert sajnos nem tehettem egyértelművé mit akarok tőle, ezért azt hitte haverkodom:( )

Tudom unorthodox, de én a B-re hajlok nagyon, utálom a hétköznapi dolgokat, és ez egy olyan bumm a fejbe feeling, ami nyilván jól nem sülhet el, de hátha könnyebb lesz nekem, ha jól leugat és nem beszélünk egy darabig :D Úgysem veszekedtünk még soha :D

C)Engedjem el, mert velem most nem lehetne boldog, túl fiatal még hozzá, érnie, csalódnia kell még és a sors úgyis összehoz minket majd, ha úgy kell lennie és itt lesz az ideje?

Mindig azt mondtam magamnak, sokkal jobb lenne, ha csak 1-2 évvel lenne fiatalabb, nem ennyivel...Ész érv, csak a szerelmes magamnak nehéz ezt megmagyaráznom, ahogy azt is, hogy nem hozzám való még :D