Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Éreztétek úgy, hogy nem tudtok hosszutávon kibékülni, együttélni a párotok hibáival, természetével?
2,5 éve vagyunk együtt, de fél éve igencsak kritikus szemmel látom a páromat.
Azok a kevésbé jó tulajdonságai,amelyek megismerkedesünkkor is megvoltak neki(de valószínüleg akkor nem figyeltem fel rájuk),most mintha a legnagyobb problémát jelentenék nekem.De olyannyira,hogy komolyan azon gondolkodom jó ideje,hogy érdemes-e belevágni a közös életbe vele.
(pl. gyenge akaratú,hiperérzékeny,figyelmetlen,önző és hisztis,ha valami nem az ő kedve szerint alakul,ráadásul jól meghízott,mert nem tud ellenállni a hízlaló kajáknak, a hűlyeségeknek)
Volt már valaki hasonló helyzetben? Fel szabad vállalni a közös életet,netán gyereket egy ilyen 40 éves férfival??
válasza:Én voltam ilyen helyzetben, 5 évig bírtam. Próbáltam elfogadni, és reménykedtem, hátha megváltozik. Nálam a fő probléma az volt, hogy ő csak úgy elvolt, mint a befőtt, elment dolgozni, megcsinálta a minimumot, amit kellett, ha kirúgták, csak a segély lejárta után keresett új munkát, nem láttam, hogy bármiféle ambíciója lett volna.
Végül elhagytam. Most a párom törekvő, ambíciózus ember, aki engem is motivál. És akinek ugyan vannak hibái, viszont ami engem zavar, azon legalábbis megpróbál változtatni. Ennyi nekem már pont elég. Sajnálom azt az 5 évet, amit egy nem megfelelő emberre pazaroltam.
Köszönöm mindkettőtöknek a váalaszt.
Sajna az van,hogy én is 32 éves vagyok már, családot szeretnék.
De félek már előre,hogy a jelenlegi párom milyen társ lesz ebben,ha még egy virágot sem képes életben tartani.Ráadásul mihelyt leteszi a fejét, rögtön elalszik és úgy horkol,hogy ágyúval sem lehet felébreszteni...
Egy gyerekre tudna az ilyen vigyázni??
Jobb lenne váltani??
válasza:Második vagyok, én 24 éves voltam, amikor szakítottam. A relatíve fiatal korom ellenére nagyon rettegtem, hogy nem találok mást. De magam is meglepődtem, milyen hamar találtam. Na vele úgy indítottuk a dolgot (romantika a köbön), hogy én is gyerekeket akarok mielőbb, ő is gyerekeket akar mielőbb. Igazából mindketten szerettünk volna 25 éves korunkra családot. Úgyhogy azzal kezdtük, hogy összeköltöztünk, és kikötöttük, hogy egy évet adunk egymásnak. Egy év alatt ugyanis ki lehet deríteni, hogy tényleg összeillünk-e.
Most háromnegyed éve vagyunk együtt és mindennapos téma a gyerekvállalás, egyre valószínűbbnek tartom, hogy belevágunk.
DE ha mégsem, akkor is csak egy év ment el, nem 3 vagy 5.
Szerintem ha tényleg nagyon fontos számodra a család, akkor minél előbb gondolkozz el azon, hogy vele akarod-e, és ha a válaszod nem, akkor lépj. Adj esélyt magadnak arra, hogy találj mást. Felesleges időhúzás együtt lenni, ha hosszútávon nem őt találod a megfelelő partnernek, akkor úgyis szakítani fogtok.
valóban foglalkoztat az is,hogy 32 évesen új kapcsolatba kezdeni, aztán azt is alakítgatni...Plusz a családom borzasztóan kritikus tud lenni,ha ilyenről van szó.Nyomást gyakorolnak rám.
Tudom, nem szabadna érdekeljen a kritikájuk, de most nehezen tudnám elviselni a mindennapos cseszegetésüket amiatt,ha felrugom ezt a kapcsolatomat.
De nagy igazságot írtál,szem előtt tartom mindneképp. köszönom!
válasza: válasza:Nem érdemes folytatni, mivel felmerült benned a kérdés így egyértelmű a válasz. A helyzet később csak rosszabbodni fog. Ilyen kapcsolatomnak lett vég a közelmúltban (3 évig voltunk együtt), de a végére már egyikünk sem a másikra vágyott igazán, engem idegesítettek a lány tulajdonságai, őt pedig az enyémek, végül ő mondta ki a szakítást, de már a levegőben lógott nagyon.
26F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!