Ti is úgy vagytok vele, hogy inkább maradtok örökre egyedül, minthogy lejjebb viszitek az igényeteket és olyannal legyetek együtt aki nem is tetszik és nem is szeretitek?

Miért nem írja senki a fejlesztem magam címszó alá pl hogy megtanulok még egy nyelvet, vagy hasonló?

Fejlesztés - nem egyenlő - gyúrás.

11-nek.

Én 10-es vagyok. És most nem gyúrok, de futok, úszom. Nyelveket tanulok. ISO tanfolyamra járok. Csinálom a diplomáimat :)

Meg akarok tanulni zongorázni. És még van sok minden amit meg akarok tanulni/tanulni akarok.

23/F vagyok

Ha tízes skálán kellene értékelni a párkapcsolatot akkor nálam 5ösnek lehetne mondani, mert nem tartok rá olyan mértékben igényt és nem tartozik azon dolgok közé amiben a legjobban tudok érvényesülni hogy őszinte legyek. Felesleges köröket ki a akar lefutni? Ott ahol nincs meg a szeretet-vonzalom páros ahol nem ismer engem igazán meg nem is mutatja hogy akarna.. Értem én csiszolódni kell meg minden, én pont ezért értékelem jobban a barátságokat, mert ott ismer tisztel szeret a hibáim ellenére is ha utóbbi tompítódik és talán egy szép szerelem is kialakulhat (relatív mert az én szótáramban nincs ennek külön definíciója, csak minőségibb érzésnek tartom mint a barátság és igyekszem így is megélni a dolgot.)

Na szóval hogy a kérdésedre válaszoljak: egy bizonyos mérlegelés után vagyok úgy vele hogy jön akkor amikor jönnie kell, ha találok olyan lányt akivel egyforma igényeink vannak egymásra, akkor adok esélyt neki. Ha egyszer már "megdolgozott" érzelmileg de mégsem lehetett semmi, de most éppen ő "szenved" miattam akkor is megpróbálom vele. Én iszonyat lelkis fickó vagyok (nem az a picsogó változat aki itt görcsöli az embert a gyk-n :D) bármit éreztem az adott nő iránt régebben, azt kellő "impulzusokkal" vissza tudja irányítani, csak többet kell akkor felmutatnia.

Tessék egy kimerítő és őszinte válasz. 21f

Nem. Eddig úgy voltam vele, hogy nekem csak tanult, művelt (diplomás) ember kell és rájöttem, hogy ez egy hülyeség, mert nem diplomások közt is vannak szépek, okosak és fordítva.

Aki nem tetszik és nem is szeretem olyannal meg eleve nem jövök össze.

Már régi a kérdés azért írok, hátha az segít.

Szerintem meg kell oldani azt, hogy az ember képes legyen boldog lenni a magányba, képes legyen, hogy élvezze azt, hogy ő magányos. Tehát "önmagából" alkotni. Én pl. azt tervezem most a nyáron, hogy lebicajozom a tengerhez mert még nem láttam. És így alkotok valami belső dolgot ami csak az, mint egy enyém élmény. Ettől több önbizalmam lesz (mert azért ez mentálisan, fizikálisan is megterhelő a tűzőnapon) és bizonyítom magam előtt, hogy egyedül is jó.

Amúgy a csajok ezt érzik rajtad és, erre nagyon buknak.

Ha így érzik azt rajtad, hogy te nem tepersz utánuk és boldog vagy egyedül, de ugyan akkor meg van benned a nyitottság is egy kapcsolatra. Nem úgy mész el randizni, hogy "Uram Isten mi van ha nem jövök be a lánynak, akkor egyedül maradok és nem lesz senkim jó sokáig" És ezt a nők megérzik. Ha viszont azzal a fejedbe mész el a randira "hogy okés, kedves leszek vele és aztán lesz ami lesz nekem így is jó ahogy vagyok" figyeld csak meg a lány fog utána időpontot kérni a találkára. :)

Nem, nem ez hülyeség felesleges szenvedni ilyen miatt, hogy nincs senkid, mert nagy igazság az életben, hogy semmi nem tart ki örökké, és fáj ha vége van, általában jobban mint amennyi örömet adott... (ősi buddhista bölcsesség)

Szóval én azt mondom emelt fővel és álló f@***l akármi is van a párkapcsolat térén. :)

(És ez magányos lányoknak is szól, akik keseregnek, természetesen a második tagmondatot képletesen értve ;)

https://www.youtube.com/watch?v=UrGS9EARHRc

27/F