Miért érzek ebben a "kapcsolatban" maskepp?

*mézesmadzagot

*eltartson

Vigyázz, mert nem biztos, hogy fél év múlva is ugyanezt fogod érezni. Azért érzed ezt, mert talpig férfinek tekinted azt, akivel jársz. Viszont ez csapda is lehet. Mert lehet, hogy tényleg talpig férfi és ez nem életkor kérdése. Akkor jól jártál. Viszont lehet, hogy nem az, csak attól érzi magát férfinak, hogy te még fiatalabb vagy mint Ő, és emiatt könnyebben felnézel rá. Nem hiszem, hogy 19 évesen anyagilag meg érzelmileg annyira független lennél, mint Ő 10 évvel idősebben. Biztos, hogy érettebb vagy a korodnál. De lehet, hogy Ő meg éretlenebb, és pont ezért kezd veled. Nem azt mondom, hogy azonos életkorúval kezdj félre ne értsd! Sőt, lehet, hogy tényleg őszinte és megalapozott ez az érzés. Csak elég ritka, hogy valaki egy bizonytalanabb kapcsolatból hirtelen egy csodába lép át. Szerintem jobban ismerjétek még meg egymást, mielőtt komolyan veszed ezeket a gondolatokat. Azt persze jobb, ha elmondod neki, hogy előbb-utóbb ilyesmin is gondolkozol, mert meg van benned ez az érzés. Amitől én félnék (persze lehet, hogy megalapozatlan, de sajnos ritkán az.), az az, hogy a párod ennek a kérdezőnek csak egy icipicit továbbfejlesztett változata: http://www.gyakorikerdesek.hu/szerelem-szex__randizas__41506..

Amúgy szurkolok, hogy jó legyen minden. :) Van pár dolog, amivel el lehet mélyíteni egy kapcsolatot(akkor is, ha hibátlannak tűnik). Például, fontos arra figyelni, hogy akármilyen negatív vagy pozitív érzelmed van, oszd meg a másikkal. És itt nem arra gondolok, hogy tarts hegyi beszédet, hanem arra, hogy szimplán mondd ki. Amint érezni kezded. "Gábor, úgy félek, hogy nem lesz minden rendben!" "Anita, én imádlak! Vonzódom hozzád, és szeretek a környezetedben lenni." Ennyire kell gondolni. Nem kell a másik tulajdonságairól semmit mondani, se utasítást adni, vádaskodni vagy számon kérni. Nem azért van a világon, hogy boldoggá tegyen téged, mint ahogyan neked is meg vannak a saját céljaid. Tehát amiatt végképp kár kiakadni, hogy a másik valamit máshogy gondol. Jobb konstruktívan, nyíltan és bátran hozzá állni. Az őszinteség és a bátorság sok félelemtől megkímél.

19/F

Istenem...milyen mézesmadzagot te megsavanyodott senki?

Akkor neki mondaná, és nem ide írná. Tuti igaz szerelemmel szereti a pasit, azért érez másképp, mint az előző kapcsolatnál...

A második válaszoló tényleg kicsit megkeseredettnek tűnik, esetleg lehet, hogy irigy is.

Az igaz szerelemmel szeretés viszont szerintem nem ilyen egyszerű. Az igaz szerelem magja a spontán bizalom, ami egyértelműen megvan ebben a kapcsolatban. Egyébként a legtöbb kapcsolat a spontán bizalom kialakulásával kezdődik. De ez még távolról sem az igaz szerelem. Ez csak a kenyér az útra, amit együtt be kell járni. Ha bízni fognak abban, hogy kölcsönösen elfogadják egymást, akkor meg lesz egy olyan szintű kommunikáció, hogy nem lesznek már ilyen bizonytalanságaik, kérdéseik.

Nem vádaskodnék viszont, mert nem tudhatjuk, hogy a második válaszoló mit élt át. Mindenki megtapasztalja élete során a spontán bizalom kialakulását, a legtöbben sajnos az elvesztését is. Ezután pedig nem könnyű talpra állni. Viszont nehéz már az elejétől méltón kezelni ezt az érzést.

Ezért mondom azt, hogy most, amikor még megvan egy magas fokú bizalom-löket és ez bátorságot tud adni, akkor érdemes ebbe maximális energiát invesztálni. A kérdező boldogsága jogos. :) Mert egy ilyen érzés nagyon sokban megkönnyíti az életet és a hiteles kapcsolat kialakítását. Sőt, mondhatni ez az egyetlen módja. Ezért kell bele rengeteg őszinteséget invesztálni, és akkor igazán elmélyül. Én azzal kezdeném, hogy többek között ezeket az érzéseket elmondanám. Aztán a párod is el fog merni ilyen dolgokat. Szóval ezt ne feladatként tekintsd, hanem ajándék ez a lehetőség. A férfiról rengeteg érdekes dolgot megtudhatsz így, olyanokat, amit nem is gondoltál volna.