Barátnőm 4hónap után, nem biztos már benne mit érez:Talán csak éretlen még 1 párkapcsolatra? Megijedt, és tehernek érzi a tanulás mellet? Mivel tudnám elérni, hogy ha érez még valamit irántam, ne féljen?

Ésszerű véleményeket és tanácsokat keressek arra,hogy egyik hétről a másikra mit történehetett velünk:

A harmadik fèl kizárt dolog,ebben biztos vagyok.

Pár szó róla,fiatal (15) koránál èretebb,de tapasztalata ugye neki sincs több.. megakar felelni otthon,meg mindenkinek.. a tanulást komolyan veszi,ès nem szeretne senkit sem elhanyagolni. Volt egy barátnõje,aki nem szerette volna h velem legyen kapcsolatba,irigy volt.. de idõközbe össze vesztek ès mondta, hogy engem mindig is fontosabbnak tartott.. úgy tünt,tènyleg szerelmes,apróságokat adott,sütit, karácsonyt ès szilveszter is együtt töltöttük... minden rendben volt,1 hèttel ezelõtt vasárnapig.. olyankor ki szoktam kisèrni a vonathoz (egy városba járunk suliba,csak õ kolis èn meg bejárós) Rám írt,hogyha lehetne kèsõbb sètáljunk ki mert dolga van... abba maradtunk,hogy akkor nem kisèrem ki mert nincs abban a lelki állapotba. Ez èrthetõ volt számomra!

A hèt úgy kezdõdött,hogy hanyagoltuk egymást.. kedden rám írt,hogy Nem akart hanyagolni ès nagyon hiányzok! Megbeszèltük egy találkozott,azt hittem mennyire vár már. Fogalmam sincs,hogy színjátèk volt-e mert továbbra is használta a 'szívem,kicsim' szavakat. Szerdán,reggel mèg beszèltünk,utolsó órámon meg rám írt,hogy toljuk el 1 órával a talit(ezen picit kiakadtam,mert így kb fèl óránk maradt) Ekkor jött a csavar,azt ìrta 'Mindenfèlekèpp beszèlnünk kell!' Sejtettem,hogy ez nem jó.

S ekkor közölte, nem biztos benne, hogy szerelemes-e mèg vagy csak szeret ès kötõdik hozzám.Éles határt nem tudott mondani ahol eltávolodtunk volna, csak ráfogta,hogy ez a hét gondolkodásba ejtette. Abban maradtunk tartunk egy kis gondolkodási szünetett(lesugárzott róla,hogy fáradt,stresszel a sok tanulástól,ès rossz hete van) hètvègère minden kapcsolatott meg szakítottunk,tudta nèlkül hagytam náluk egy virágot nõnapra,meg egy apró ajándèkott. Anyukája azt mondta,hogy neki azt mondta mèg mindig összezavarom ha èlõbe találkozunk.. ez számomra jó jel,h akár egy puszival is hatok rá,mikor elvileg.biztos magában. Eltelt az 1 hèt szünet, találkoztunk èn arra számítottam,hogy kerek perec megmondja vègre, Vège. Ehelyet elmentünk sètálni ès megfogta a kezem,aztán 20 percel kèsõbb ölelgetett,meg hozzámbújt. Teljesen összezavart,ès a baráti beszèlgetèst megszakítva áttèrtem arra mi is lesz velünk, látszott rajta,h nem biztos magába.. Közölte velem,nem szeretne mègegyszer ide juttni,talán ettõl fèl... de ennek nem kell mègegyszer így lennie,megkèrdeztem tõle kipróbálhatok-e valamit. Nem válaszolt csak erõsen átölelt,elkezdtem szèp lassan csókolgatni a nyakát,haladtam feljebb mikor megszakított: 'ne csináld,csak megint teljesen összezavarsz'. Innestõl csak elõre gondolkodtam,próbáltam meggyõzni ne az agyára hallgason,neharcoljon. Addig juttotunk,egy nagyon gyenge 'Vège egyenlõre'-t kimondott. Bellátásom szerint,most egy ideig elkellene felejtenem s talán Õ fog keresni,vagy valahol találkozunk ès lesz ami lesz.