Ti hogy vagytok ezzel? Mit tartotok szem előtt?

100% hogy nő vagy.

Csak ti szoktátok így írni, ha egy férfi próbál kibékülni veletek, hogy "nyavajog", vagy ha nem ezt, akkor "kapálózik, vergődik, kúszik-mászik".

Akár itt GYK-n, akár más oldalakon, tömegesen olvasni ilyet nőktől.

Bennünk férfiakban miért van annyi tisztelet, hogy nem így beszélünk rólatok, és bennetek miért nincs?

Hópihe, persze hogy vannak férfiak között is bunkók.

De még ha a legtaplóbbakat is nézed, egy férfi soha nem kezeli úgy a párkapcsolatot, és főleg nem nyilatkozik úgy róla, mintha ő kegyet gyakorolna azzal ha egyeltalán részt vesz benne. Egy kapcsolat nem a másik lekötelezése, nesze, örülj hogy vagyok.

Ha valakit tisztelsz (sőt, szeretsz, ahogy a kérdező állítja), arról nem úgy beszélsz, mint aki a cipőtalpadat nyalva akarja visszakönyörögni magát, tartás és gerinc nélkül.

Lehet hogy ez egy nő dacos sértettségének jót tesz, kúszó-mászó könyörgő szerencsétlennek írni le az exét, de lemerem fogadni, ez a "könyörgés" legtöbbször kimerül pár SMS-ben, vagy egynél több e-mailben. Ezt azért nem kéne nyavalygásnak nevezni.

És ha ez túlreagálásnak tűnik, mert esetleg a kérdező exe tényleg megalázkodott, akkor egész komolyan, olvass bele pár kérdésbe itt. Háromból két szakítós sztoriban a nő porban fetrengő kuncsorgásnak fogja leírni a békülési szándékot, csak mert ez kicsit helyrezökkenti az ego-ját.

Ez nem tisztelet, ez nem módja bánni valakivel akit egyszer szerettél.