Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Akarom őt! Mit tegyek?
Másfél hónapja összejöttem egy sráccal, aki tökéletes nekem. Régebb óta ismertük egymást, jóban voltunk, és én nagyon sokáig próbáltam nem beleszeretni. Aztán egy szép nap megcsókolt... Onnét minden mesébe illő volt. Sok időt töltöttünk egymást, nagyon jól kijöttünk, és végül csak beleestem. Elhangzott az első szeretlek. A mennyországban éreztem magam.
Majd elkezdett minden darabokra törni. Alig keresett, keveset beszéltünk. Napokig azt se tudtam, merre jár, mit csinál. Csak sírtam. És bekövetkezett az elkerülhetetlen. Szakítottunk tegnap. Az indok, hogy neki nem való a párkapcsolat. Hogy fél.
Én is féltem. Alkoholisták nevelnek, annyian bántottak és kihasználtak már. De amikor komolyabbra fordultak a dolgok, úgy döntöttem, adok egy esélyt magamnak, a boldogságnak. Leküzdöttem minden rossz érzésem. Bár ne tettem volna...
Összeomlottam. Én naiv idióta elhittem, hogy ő más. Soha se hittem volna, hogy kihasználna -amit páran megtettek előtte). És még annyira se volt tökös, hogy a szemembe mondja. Most üresnek érzem magam, nagyon fáj, és barmira hiányzik. Nem tudom, mit tehetnék... Ő volt az, aki miatt elhittem, hogy van értelme még élni. És most vége...
Azt hiszem, ezt már nem bírom ki. :(
??/L
válasza:
válasza:Öntudatlanul tükörkép...
Muszáj kibírnod, vannak húzós dolgok az életben. Oké , az alkeszes szüleid is. Az élet egy tanulólecke. Erősnek kell lenned. Bár nem ridegnek belül, esetleg azok felé, akik felé jobb távolságot tartani..
A "középút" -pontosabban megfelelő dinamika- folyamatos keresése, megérzése, és az önismeret: KULCS az élethez.
Írd ki magadból, ami nyomaszt, akár magadnak, vagy másnak.
Ha gondolod, írj privit.
PRÓBÁLJ LÉLEKBEN NE KAPASZKODNI SENKIBE. Nehéz dolog, én is hajlamos voltam rá, még huszonévesen is anno. Értelek én, h kevés örömed van az életben talán, legalábbis sok a hiány és van elég nehézség számodra. De rosszul jár az, aki ezt avval próbálja kompenzálni, h kapaszkodik másokba.
Az érzelmet ne fojtsd el, hanem nézz szembe vele -pl. a ragaszkodó hajlamoddal-, és dolgozd fel - enyhülni fog a szélsőséges érzelem, idővel.
Sokszor nem percek, és nem napok, mely idő alatt észrevehető javulás következik be (Általában hónapok, évek.). Sőt, nem érdemes szinte semmiféle tanulófolyamatot lezárni sosem. Fejlődni mindig van hova, és érdemes, főleg belül, érzelmi-értelmi vonatkozásokban.
Még egy fontos szabály: remélem mellőzöd a bosszún való agyalást. Semmiféle rosszindulat nem megoldás, és -ha már a érdekek szemszögéből is megnézzük, ami egy sokadlagos szempont kellene csak, hogy legyen- nem is kifizetődő, pedig a legtöbben ezt hiszik.
Szóval remélem, jóindulatú vagy. Evvel kezdődik a dolgok megoldása, plusz örökké tartó önismeretben való haladással.
Köszönöm mindkát választ
Eszembe se jutott bosszút állni, csak fáj... Hogy hazudott, hogy elhitette velem, hogy van ennek az egésznek értelme.
válasza:Elhiszem, drága, ezeken én is keresztülmentem párszor... :S
Már nagyjából tudok kezelni az ilyen helyzeteimet, ha adódik. De remélem, már nem fog, max ritkán.
És hogy neked is lesz örömöd az életben!
Tényleg írhatsz nekem privit, ha gondolod; ez esetben hivatkozz a feltett kérdésedre, h tudjam, melyik kérdező vagy. De csak ha jól esik neked, akkor.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!