Lehet, hogy a babavárás miatt vagyunk menketten feszültebbek a megszokottnál?

Párommal 1 éve vagyunk együtt. Nagyon hamar összeköltöztünk, ezzel nincs is gond. A baj inkább azzal van, hogy hiába szeretjük egymást, kicsit feszültek vagyunk. Úgy érzem nincs elég türelmünk egymáshoz.

Nagyon szeretem őt, ő is engem, ez nem kérdés. Hétvégenként rengeteg helyre eljutunk kirándulni abból a kis pénzünkből, ami még megmarad.

Nagyon sok időt fordítunk egymásra, sokat beszélgetünk. Mégis amikor valamelyikünk rosszat mond, felcsattanunk. És az este arról szól, hogy ugyan nem kiabálva, de elég hangosan beszélgetünk egymás hibáiról, és emlegetjük a múltat.

Babát várunk, ami + boldogság, főleg nekem, mert még nincs gyeremekem, neki van 3 szép gyermeke.

Nekem a terhesség teljesen új dolog, és néha elszomorom, ha azt mondja, hogy neki már nem mondhatok újat a babvárásról. Ebből arra következtetek, hogy nem mondjak el semmit, amit érzek, tapasztalok a babával kapcsolatban. Ezért egyedül érzem magam, mintha egyedül kellenne végigcsinálnom a terehsségem. Lehet ezért vagyok ingerültebb? Szomorú is vagyok emiatt. Kérelk titeket, adjatok tanácsot.

12 hetes kismama

Ui: lehet, hogy csak túl gondolom a dolgokat

Tanácstalan vagyok, de NAGYON BOLDOG.